Azt mondja T. Mészáros András, Érd megyei jogú város polgármestere, hogy ő nem híve a szelektív hulladékgyűjtésnek. Szerinte sokkal egyszerűbb ömlesztve gyűjteni a szemetet, amiből egy telephelyen kézzel kiválasztják a munkások a még használható dolgokat.

Sajnos a százhalombattai és a környéken élő civilek követelése megegyezik egy gyarmati sorban lévő ország lakosságának törekvéseivel: tiltakoznak egy olyan környezetre és egészségre káros beruházás ellen, amelybe nincs beleszólásuk és egy távolban élő magánbefektetőnek hoz hasznot. Ezzel a gondolattal zárja beszámolóját az Alfahír jobber portál.

"Egy tisztán jogtechnikai hiba miatt magánkézbe kerülhet és ezzel elveszhet az Érden lévő páratlan értékű csonthéjas-gyümölcs génbank - állítja Font Sándor. Szerinte önmagáért beszél, hogy a tulajdonos állam egyedül ennél a kht.-nál mulasztotta el a nonprofit kft.-vé átalakulást, ami miatt a bíróság elrendelte a kényszervégelszámolást. A vagyon megmentésére még most is lenne jogi lehetőség, de a pénzügyminiszter és a nemzeti vagyonkezelő semmit sem tesz" - írja a hírszerző.

A Fejér Megyei Hírlap mai számában a fenti címmel közöl írást. Az internetes verzió kommentjében TéMA azt írja: "A cikk írója nem említi Érdet. Miből gondolná bárki is, hogy Érdről viszik oda a szemetet ? Mi van Érden, ami ilyen mennyiségű föld kitermelését eredményezi ?" Szóval mit is ír a cikk?

fotók: http://picasaweb.google.hu

Amióta lecsapoltuk a korábban javarészt mocsaras Kárpát-medencét és kultúrtájjá alakítottuk természeti környezetünket, a vízgazdálkodás egy olyan alapfeladattá nőtte ki magát, mely feladat elhanyagolása kétszeres károkat okozhat: először elönt minket az ár zápor idején, majd kiszárad a veteményes aszály idején.

Hogyan lesz politika a csapadékvíz-elvezetés? Hogy jön a norvégcivilezés és sorosozás az özönvíz-szerű esőzések elleni védelemhez? Ha van egy kis ideje, üljön le és nézze meg! Sokkal okosabb lesz utána!

Az autoriter rezsimek egyik közös jellemzője a valóság semmibevétele, miközben erős múltba-révedéssel siratják a régi szép időket. Nekünk azonban, nagyon meg kellene szívlelnünk egy igen bölcs újnépkori mondást: Múltba révedéssel, még csak-csak el lehet igazgatni egy vidéki kisvárosi múzeumot, de teljességgel alkalmatlan egy erős európai ország megvalósításához.

Érdekes összevetni az elmúlt időszakban régiónkban kiírt és pályázott, javarészt már elbírált projekteket a fenntartható közlekedésfejlesztés témakörében. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázatok körében régiónkban 3 is került kiírásra: egy Budapest közigazgatási területére, egy Pest megyére, egy pedig külön Érdre (mint a megye közigazgatási területén kívüli megyei jogú városra).

Nem tudni, mi az igazság, mivel a városháza a terveket nem hozza nyilvánosságra, csak egymásnak néhol ellentmondó félinformációkat.

Alpolgármesteri tájékoztatás szerint még búvárkodni is lehet majd búvárkodásra is alkalmas lesz a most épülő Papi-tóban. Egy ismerősöm jelezte, hogy ő ugyan nem engedi be a gyerekét a létesítendő "viziparadicsomba", mert nem bízik a víz fürdőzésre alkalmas minőségében. Mi lehet az igazság?

Mi a közös az Elvira major ipari parkjában, a Fürdő utca betemetett Sulák-patakjában, a Széchenyi iskola megszüntetésében és Paks2-ben? Nem, nem Soros.

Magyarországon az idei tél átlagosnak volt mondható, február végéig nem volt csontig ható hideg, bár sokan hiányolták a téli tájakra jellemző, sportoláshoz alkalmas hótakarót. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a telünk kissé aszályosra sikerült, pedig a növényeknek szüksége lenne a talajba beszivárgó, olvadó hólére is. A Föld más területein viszont sokan szenvedtek a szélsőséges időjárástól, az Egyesült Államokban mínusz negyven fok alá süllyedt a hőmérséklet, Ausztráliában viszont negyven fok fölötti meleg tombolt, Ausztriában több méteres hó keserítette meg az emberek életét.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak azok a hírek, amelyek a városi, kertvárosi madarak megfogyatkozásáról szóltak, több érdlakó a feketerigók eltűnését tette szóvá. Csörgő Tibor neves ornitológus, az ELTE oktatója az alábbi írásban ad magyarázatot a jelenségre.

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.

Minden tiszteletem azoknak, akik a következő hétvégéjüket arra áldozzák, hogy résztvegyenek az országos TeSzedd! akcióban! De azért álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át, hogyan tovább, hiszen ez most egy nagyszerű megmozdulás ami “tünetmentesíti” a beteget, de sajnos  nem orvosolja a problémát!

Közös játékra hív mindenkit az Érdlakó. Játsszunk el a gondolattal, hogy márciusban újra kezdjük! Mit kívánunk városunknak? Milyen városban szeretnénk élni? Rakjuk össze közösen a mi márciusi pontjainkat! Március idusáig közzétettünk már pár pontot. Témánként önálló bejegyzésként. A beérkezett kívánalmak, javaslatok alapján folytatjuk a listát. Alatta tegyetek javaslatot hozzá, véleményezzétek! Folytassatok vitát a városi FB fórumokon, az Érdlakó facebook oldalán, tegyetek javaslatot újabb pontokra! Megbeszéljük az elképzeléseket, hogy aztán követelésekké kovácsoljuk azokat.

Nyílt titok, hogy városunk igencsak terhelt, pontosabban súlyosan szennyezett levegőjét elsősorban három tényezőnek „köszönhetjük”, a közlekedésből származó szálló pornak, a háztartások kazánjaiban, kályháiban elégedett különféle anyagoknak, ami jó esetben tűzifa, rosszabb esetben hulladék, műanyag, ócska ruhanemű, gumiabroncs, valamint az avarégetés. Márpedig közlekedni és a téli időszakban fűteni kell, itt a légszennyezés csökkentésére kevesebb a helyi lehetőség. A gyakran rossz minőségű utakon a legtöbben öreg és szennyező autókkal közlekedünk, a legtöbb házban korszerűtlen a tüzelőberendezés, és az elégetett anyagok gyakran szoros összefüggésben állnak a családok pénzügyi helyzetével. Marad tehát az avarégetés ügye, ahol mi magunk is tehetünk a jobb minőségű levegőért.

"Irgalmatlan mennyiségű fát kell elültetnünk ahhoz, hogy megállítsuk a folyamatos felmelegedést, ami klímakatasztrófához vezet hosszú távon"– vallja Bojár Iván András, aki elindította a 10 millió fa mozgalmat, amihez az ország számos településén csatlakoztak civilek. Köztük az Érdi Környezetvédő Egyesület is, akik október 19-én, szombaton tartották az első faültetési akciójukat az Érdligeti Forrás téren.

Ahogy Dorothy elindult a sárga úton Kansasban az Óz, a csodák csodája című mesében, tavasz óta úgy mehetünk végig a „fehér úton” az épülő Köznevelési Centrum és a sóskúti körforgalom között. A semmiből (csodák csodája) ott termett útalapot természetesen nem a szél (vagy a tornádó) fújta oda, a jól ismert Mészáros Lőrinc cég, a Fejér-B.Á.L. Zrt. rakatta le 4,5 kilométer hosszan, jó fél méter magasan és nagyjából 6 méter szélesen.

Hiába tudják sokan, hogy káros az egészségre, hiába a tiltás, városunkban még mindig sokan fűtenek szeméttel a hideg időszakban, illetve égetik az avart nyáron. Ez évről évre visszatérő probléma, amivel szemben úgy tűnik, hogy nincs orvosság. Azért, hogy felmérjük, hogy mekkora is ez a probléma Érden, és hogy megoldási javaslatokat keressünk, készítettük el az alábbi kérdőívet. Elegendően nagy számú kitöltés esetén kiértékeljük, publikáljuk az eredményét, és eljuttatjuk az illetékesekhez.