Nyílt titok, hogy városunk igencsak terhelt, pontosabban súlyosan szennyezett levegőjét elsősorban három tényezőnek „köszönhetjük”, a közlekedésből származó szálló pornak, a háztartások kazánjaiban, kályháiban elégedett különféle anyagoknak, ami jó esetben tűzifa, rosszabb esetben hulladék, műanyag, ócska ruhanemű, gumiabroncs, valamint az avarégetés. Márpedig közlekedni és a téli időszakban fűteni kell, itt a légszennyezés csökkentésére kevesebb a helyi lehetőség. A gyakran rossz minőségű utakon a legtöbben öreg és szennyező autókkal közlekedünk, a legtöbb házban korszerűtlen a tüzelőberendezés, és az elégetett anyagok gyakran szoros összefüggésben állnak a családok pénzügyi helyzetével. Marad tehát az avarégetés ügye, ahol mi magunk is tehetünk a jobb minőségű levegőért.
Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 májusában.
„Érd a virágzó kertváros” – olvashatjuk sok helyen városunk jelmondatát, és valóban a település legnagyobb területén kertes családi vagy társasházak állnak. A kertekben, háztartásokban folyamatosan komoly mennyiségű zöldhulladék keletkezik, az avarégetésnek pedig „becses” hagyománya van, sokan így szabadulnak meg a száraz avartól, ágaktól. De meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk társainknak, hogy ennek súlyos következményei vannak. Nagyon sokan tettek azért, hogy ne vegyük komolyan a globális felmelegedést, így Donald Trump amerikai elnök egyik legfurább, „elmés” kijelentése, az hogy az éghajlatváltozás a fejlett nyugat elleni kínai propagandatermék.
Beszéljenek inkább a számok! Az égetés során többféle szennyező anyag keletkezik. 100 kg, azaz egy átlagos kupac levél esetén – csak példaként – a Levegő Munkacsoport anyaga szerint 5-7 kg szénmonoxid, 1,7-4,9 kilogramm úgynevezett PM 10, azaz 10 mikrométernél kisebb lebegő részecske, 1,5-2 kg szénhidrogén, 20 g nitrogénoxid, 3,6 g metil-etil-keton, 3,3 g etil-benzol, 6,8 g sztirén, 3,3 g fenol, 0,45 g dibenzo-furán és más egyéb.
Ezek egészségkárosító anyagok, sokféle hatásuk lehet a szervezetre, a légúti irritációtól kezdve, az asztmás rohamon, a szív és érrendszeri zavarokon keresztül a rákkeltő hatásig, az immunrendszer károsításáig terjedhet.
Nyilvánvaló, hogy mindannyiunk érdekében le kell szoknunk az avarégetésről. Helyette az egyik kézenfekvő megoldás a komposztálás, de vannak, akik ezt nem tudják megoldani (bár egy időben komposztáló ládát is lehetett igényelni a hulladékkezelőnél).
A kerti zöldhulladék eltüntetésére a másik megoldás, a zöldjárat, amivel az ágakat, leveleket elszállítják a hulladékudvarba. Itt viszont, elakadtunk a megoldásban. A Vadlúd utcai zöldhulladék lerakó már jó ideje nem üzemel.
Aki makacs módon maga szeretné a zöldhulladékát elszállítani, az a pusztazámori hulladéklerakóba viheti, ami oda-vissza nagyjából 30 km. Igaz, az érdi hulladékudvarba is vihetünk zöldhulladékot, de évente maximum 200 kg-ot fogadnak be háztartásonként.
Tavaly megcsillant a fény az alagút végén, városunk komolyan vehető polgármestere azt ígérte, hogy: “Ami a zöldjáratot illeti, hamarosan átállunk az évi tíz alkalomra, a zöldjáratok sűrítésével az avarégetésre még kevésbé lesz szükség, így rendelettel tiltjuk majd meg”.
Nos, az idei első alkalomra 2019 április 6 és május 4 között kerül sor. Már csak egyet szeretnénk megtudni: ez a megszokott évi két alkalom egyike, vagy a tízes széria első, kissé megkésett eleme?
Az optimista változatnak sanyarú tapasztalatunk mond ellent.