A közösségi médiában sokan találkozhattak már a tárgyi, vagy a tárgyhoz hasonló kerékpárúttal. A posztoló a nevetgélés és megbotránkozás okozásának szándékával teszi közzé, miközben ez inkább az el nem magyarázott használat ismeretlenségét mutatja csupán. Rengeteg hasonló esetet lehetne idecitálni azon beruházásokról, melyek nem akkora őrültségek, mint amekkorának a meg nem értésből fakadóan elsőre látszanak. Ezért most próbát teszek a konkrét példa alapján általánosságban is rávilágítani arra, hogy miért érdemes előbb kérdezni, ha már egyszer nem magyarázták el, hogy mit látunk.

Sokan látjuk, hogy átfogó közigazgatási reformra szorul az építésügy. De emlékszünk még arra is, hogy a 2013-as reform előtt is rengeteg probléma volt. A kampány elérte az építésügyet is, noha építésügyi szakpolitikust nagyon régóta nem látunk már. Mire számíthatunk egy kormányváltás után?

A magunkfajta választópolgár mindig várja, hogy a semmitmondó bulvárpolitika, a pártosodó adok-kapok és az érdekorientált okoskodások helyett értékorientált, rendszerben gondolkodó, elvhű szakpolitikák versenye vegye át a hivatalos politikát, avagy másként fogalmazva, a közigazgatást.

Néhány éve, vagy inkább néhány évtizede, amikor még nem sokat, vagy szinte semmit nem tudtunk a műanyagok természeti kárairól, nem láttuk az óceánon úszó szemétszigetet, a műanyag palackokkal borított Felső-Tiszát vagy a délázsiai folyókat, akkor még sokan úgy gondoltuk, hogy a műanyag csomagolás esztétikus, higiénikus és így tovább. Akkoriban megvettük a 20-30 darab szemeteszacskót tartalmazó csomagot, hogy a szeméttelepre ne ömlesztett, hanem becsomagolt hulladékot küldjünk.

Elkezdődött az Európa Parlementi választási kampány, Érden is megjelentek a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök plakátjai, amelyeken a választók segítségét kéri a migráció ellen. Nem csak a plakátokon olvashatjuk az üzenetet, Orbán Viktor levelét minden háztartásba eljuttatták és a kormány közeléből irányított, közpénzből finanszírozott sajtótermékekben, valamint az érdi önkormányzati újságban is megjelent a migránsáradat rémképe.

Interjú Kaltenbach Jenő jogtudós egyetemi oktatóval, volt országgyűlési kisebbségi jogi biztossal, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító tagjával.

Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 májusában.

 

 

 

 

erdlako oktatas tabla kretaÉrden - a felsőoktatás kivételével - minden iskolatípus megtalálható a bölcsődétől a gimnáziumon át a szakképzésig. Az érdi polgár elégedett lehetne, hogy gyermeke, gyermekei a nekik megfelelő oktatási rendszerben készülhetnek fel az életre. De nem így van, nem vagyok elégedett a közoktatási rendszerrel, a KLIK, a NAT és a NER világával, problémám van, mint öt gyermekes szülőnek, mint 43 éve tanító pedagógusnak, mint baloldali politikusnak. Legfiatalabb gyermekem még óvodás, a legidősebb, aki még tanul, egyetemre jár.

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Gregus László írása

 

erdlako klimavaltozasMagyarországon az idei tél átlagosnak volt mondható, február végéig nem volt csontig ható hideg, bár sokan hiányolták a téli tájakra jellemző, sportoláshoz alkalmas hótakarót. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a telünk kissé aszályosra sikerült, pedig a növényeknek szüksége lenne a talajba beszivárgó, olvadó hólére is. A Föld más területein viszont sokan szenvedtek a szélsőséges időjárástól, az Egyesült Államokban mínusz negyven fok alá süllyedt a hőmérséklet, Ausztráliában viszont negyven fok fölötti meleg tombolt, Ausztriában több méteres hó keserítette meg az emberek életét.

Mangel Gyöngyi, környezetvédelmi, ökopolitikai újságíró. Hosszú évek óta ő a zöld hang az éterben. És érdi közgondolkodó. Személyes vallomását adjuk közre a Lánchíd Rádió megszűnéséről.

Az autoriter rezsimek egyik közös jellemzője a valóság semmibevétele, miközben erős múltba-révedéssel siratják a régi szép időket. Nekünk azonban, nagyon meg kellene szívlelnünk egy igen bölcs újnépkori mondást: Múltba révedéssel, még csak-csak el lehet igazgatni egy vidéki kisvárosi múzeumot, de teljességgel alkalmatlan egy erős európai ország megvalósításához.

A napokban egyre több helyen botlottam bele óriásposztereken egy fura reklámszövegbe: "Állítsuk meg Brüsszelt!" Az értelmetlen szöveg mellett ráadásul ott volt egy "Adj egy pacsit" jel is, tovább növelve a rejtély bonyolultságát. Vegyük sorba a lehetséges megoldásokat!

Az már látszik, hogy a kormányzat idei célkeresztjében a civil szervezetek vannak. Sokat fogunk még a témával foglalkozni, hiszen a gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát készülnek megvonni az állampolgároktól. Olyan tevékenységeket, olyan munkahelyeket szüntetnének meg, melyekkel csak annyi baj van, hogy az uralkodó kormánynak nem tetszik. A politizálás, mint tevékenység maga kerülne monopolizálásra. Ha hagyjuk.

De unom az ismétlést ... az alábbi sorokat még a Gyurcsány alatti gyakorlat ellen fogalmaztuk meg. De aktuálisabbak, mint valaha. Kifordult a sarkaiból a világ, s gyalázatos hazugok immár nem csak megrontották a szavak becsületét, de egyenesen kisöpréssel, megsemmisítéssel fenyegetik a normalitás maradványait. Ismételni kell tehát a régi gondolatokat. Ismételni kell őket, mert a pártosodott politikai erők újból és újból a civil politika létjogosultságát kérdőjelezik meg. Ismételni kell, mert egyesek a „civilség” kisajátításának vádjával illetnek egyes civil mozgalmakat, szervezeteket. Hogy mindkét vád badarság, az alkotmányos demokrácia megcsúfolása, azt tudjuk. Azok is, akik a fenti badarságokat nyilatkoztatják újból és újból. Hát ismételni kell.

A kérdésre a választ mindennél szemléletesebben miniszterelnökünk adja meg a 444 által készített átfogó tudósításban. S hogy ne maradjunk olyan tévedésben, mint amiben miniszterelnökünk hagyna, álljon itt egy kis magyarázat. 

 

Mindenki örül. Mindenki örül? Nem mindenki, de örül…..

Most akkor mi van? Az van, hogy – mai hír – holnap sürgősséggel dönthet az országgyűlés arról, hogy visszavonják-e a vasárnapi boltzárra vonatkozó törvényt, melyet tavaly vezettek be. Hurrá! Vagy hoppá? Hoppá bizony!

Amikor az emberi erőforrás minisztere kulturális tájékozatlansága szlengesedik, akkor fel kell tennünk a kérdést: szoktuk mi a biciklit tolni, vagy az másra való? És ha nem a kerékpárt toljuk, akkor mit? Két rövid videóval megmutatom.

Orbán Viktor azt mondja, keletre kell utazzon ahhoz, hogy otthon érezze magát. Hogy Brüsszel neki idegen. Igen, ezt könnyen el tudom képzelni. Látszik is rajta. Meg azon az országon, amit csinál itt nekünk. Lassan tényleg jobban hasonlítunk egy keleti diktatúrára, mint egy európai államra. 

altA Fejér Megyei Hírlap mai számában a fenti címmel közöl írást. Az internetes verzió kommentjében TéMA azt írja: "A cikk írója nem említi Érdet. Miből gondolná bárki is, hogy Érdről viszik oda a szemetet ? Mi van Érden, ami ilyen mennyiségű föld kitermelését eredményezi ?" Szóval mit is ír a cikk?

fotók: http://picasaweb.google.hu