Mindenki képviselője
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

mit kivan az erdi polgar 4 kornyezetKözös játékra hív mindenkit az Érdlakó. Játsszunk el a gondolattal, hogy márciusban újra kezdjük! Mit kívánunk városunknak? Milyen városban szeretnénk élni? Rakjuk össze közösen a mi márciusi pontjainkat! Március idusáig közzétettünk már pár pontot. Témánként önálló bejegyzésként. A beérkezett kívánalmak, javaslatok alapján folytatjuk a listát. Alatta tegyetek javaslatot hozzá, véleményezzétek! Folytassatok vitát a városi FB fórumokon, az Érdlakó facebook oldalán, tegyetek javaslatot újabb pontokra! Megbeszéljük az elképzeléseket, hogy aztán követelésekké kovácsoljuk azokat.

 

 

4. Környezetünk tiszteletét!

Természeti és épített környezetünknek is nagy szüksége van az óvó és alakító védelemre.

  1. Felszíni vizeink védelmét!
    Az ad-hoc megoldások helyett tudatos és átgondolt tevékenységre van szükség, mely segítségével a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való összehangolását helyi szinten is megteremtjük tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási beavatkozások révén.
    1. Meg kell állítani a patakok, élő vízfolyások kibetonozását, lefedését, szennyvízcsatornává züllesztését!
      A nemzetközi jó gyakorlatok és tapasztalatok alapján rehabilitálni kell az érdi patakokat.
    2. Érvényt kell szerezni a vízbázisaink védelmére vonatkozó előírásoknak!
      A beruházások vegyék figyelembe a védelmi szempontokat! Hathatós hatósági ellenőrzést! Tájékoztató lakossági kampányokkal segítsük az állampolgári tudatosságot! Épített környezetünk és településképünk védelmét, fejlesztését!
  2. Épített környezetünk és településképünk védelmét, fejlesztését!
    A városi döntéshozatal a Tervtanácsra, a Tervezők Tanácsára és a városi Főmérnökségre kell támaszkodjon.
    1. A megszüntetett Tervtanács újbóli felállítását!
      Bár a hatályos jogszabályok polgármesteri hatáskörbe teszik a településképi véleményezést, ezt a hatáskört át kell adni az ezt a feladatot ellátni képes szakmai szervnek. Korábban működött a városban Tervtanács. Megszüntetésével szemmel látható kárt okozott a városvezetés. Az új Tervtanácsnak nagyobb szakmai kompetenciát kell biztosítani, működésének transzparensnek kell lennie, melyet a szakmagyakorlók és a civil lakosság bevonásával kell elérni.
    2. Tervezők Tanácsát!
      A településkép védelmén és alakításán túl számos mérnöki feladat is van a városban: közlekedésfejlesztés, közterületek kiépítése, infrastruktúra-hálózat fejlesztése és üzemeltetése, zöldfelületek kialakítása és gondozása stb.. A településen élő és ténykedő mérnököket, szakembereket be kell vonni a feladatok megfogalmazásába, a közép- és hosszútávú elképzelések, célok kidolgozásába, az üzemeltetési, karbantartási anomáliák felszámolásába.
    3. Szakmai szinergiákat biztosító városi Főmérnökséget!
      A 21. századra a város működése, üzemeltetése, közterületeinek kialakítása egy összetett, sok tudást egyesíteni hivatott feladatellátási igényt támasztott. Ennek megfelelni csak egy olyan városi Főmérnökség képes, melyben a út- és közműépítő mérnökök mellett legalább közlekedésszervező, urbanista, építész, tájépítész, ökológus és szociológus is állandó jelleggel részt vesz. Az egyes szakmákon belüli és a szakmák közötti vitákat, együttműködést (azaz a konstruktív munkát) a politikai elvárások kell inspirálják, de a visszacsatolásokra, szakmai érvekre a városvezetésnek figyelni kell.
    4. Növekedés helyett fejlődést!
      A mennyiségi mutatók javulása nem eredményez valódi fejlődést. Sőt, gyakran éppen ellenkező hatást vált ki. Minél több aszfaltút épül, annál jobban növekszik a gépjárműforgalom és annak sebessége, miközben a gyalogosok, kerékpárosok, gyermekeink és idős rokonaink egyre nagyobb veszélyben vannak. Minél több ipari és termelő egység épül a város határában, annál inkább szétterül a település, megnövelve az utazási igényeket, a forgalmat, csökkentve a biodiverzitást, felerősítve a klímaváltozásnak való kitettségünket. Minél több csapadékvizet vezetünk el burkolt felületeinkről, annál nagyobb aszálykárokat szenvednek el zöldfelüteink.
  3. Az Elvira major védetté nyilvánítását!
    Az Elvira major Közép-Európa legnagyobb csonthéjas génbankja, 70 éve 2200 tételt őriznek és tanulmányoznak itt. Ez a kutatóintézet magyar nemzeti kincs, sőt, európai szinten is példátlan érték. Az átminősítési eljárást meg kell fordítani a környékén: nem ipari területté kell minősíteni a szántóföldeket és gyümölcsösöket, hanem a már beépítésre szánt területeket is vissza kell minősíteni mezőgazdasági területté.
    1. Legyen Érdikum és Hungarikum az Elvira majorban folyó génmegőrző, kutató, nemesítő és szaporító tevékenység, s külön nevesítetten az érdi bőtermő is!
      A városvezetés ezekkel a valódi értékekkel és érdekekkel azonosuljon, és tegyen hitet az Elvira major mellett.
    2. Építési tilalom elrendelését a teljes pufferzónában!
      Az Elvira majorban folyó munka egy 1000 méteres védőzónát is igényel. Ezt biztosítandó el kell érni, hogy az érintett 4 település (Érd, Tárnok, Martonvásár és Ráckeresztúr) szabályozásában ez az igény megjelenjen.
  4. Megfontolt ipartelepítést!
    Külterületi gépipar, vegyipar és logisztika helyett a belvárosi irodaházak előtérbe helyezését!
    1. Zöldmezős beruházások helyett valódi városi fejlesztésekre van szükség: a város meglévő szövetét, meglévő infrastruktúráját kell úgy alakítani, hogy az a város pénzügyi, gazdasági, szociális, közösségi és lakossági érdekeit szolgálja. Iparűzési adót nem csak a szántóföldek felélésével szaporodó külterületi fémdobozok lakói fizetnek, de szellemi munkával és szoft ipari tevékenységgel termelő cégek is. A városvezetés a felelős abban a döntésben, hogy iparvárost farag kertvárosunkból, vagy 21. századi közösséget.
  5. Közösségi tervezést!
    A tervezési folyamatokba már annak egészen korai szakaszában ténylegesen be kell vonni az érintetteket. A közösségi tervezés kulcseleme a helyi érintettek, közösségek aktivizálása és bevonása a közös jövőkép és stratégia kialakításába, oly módon, hogy az valóban tükrözze a közösség szükségleteit, igényeit és szempontjait. Az érintettek elköteleződése így erősebbé válik, a terv megvalósítása pedig értő magatartással találkozik.
  6. Települési hulladékpolitikát!
    Elegünk van a szemétből.
    1. A szelektív hulladékgyűjtés teljessé tételét!
      Egy ekkora településen nem elegendő egyetlen hulladékudvar. Ösztönözni, támogatni kell a lakosságot és vállalkozásokat abban, hogy a hulladék minél nagyobb részét újrafeldolgozásra le tudja adni.
    2. A zöldjárat kiszámíthatóvá tételét!
      Városi komposztprogramot kell indítani, melynek csupán kiegésztő eleme lehet a zöldhulladék elszállítása.
    3. Erős hatóságot!
      1. A kampányszerű szemétszedési akciók mellett a hivatal mutasson fel eredményeket az illegális szemétlerakások szaporodásának megakadályozásában!
      2. Az illegális, szennyező fűtési módok, kerti égetések visszaszorítása érdekében a városházának élnie kell a jogszabályi lehetőségekkel.
    4. Társadalmasítást, szemléletformálást!
      Gyűlöletkampányok helyett tájékoztatásra, oktatásra van szükség. Be kell mutatni a jó gyakorlatokat, támogatni kell azok meghonosítását.

 

A már közzétett pontok itt érhetőek el, alább pedig várjuk javaslataidat.