Kell-e újabb külterületi földeket kijelölni munkahelyteremtésre? Megmutatjuk, hogy hol lehetne Érden rengeteg munkahelyet teremteni az önkormányzat korábbi döntései szerint.
A szemléltetéshez a leglátványosabban ide vágó tervet, a településszerkezeti tervet (TSZT) fogjuk használni. Méghozzá a legfrissebb, 2016-ban elfogadott változatot. Elérhető az önkormányzat honlapjáról. Csak az egyes övezetekre koncentrálunk. (Nagy szerencse, hogy a publikáláshoz a tervező a PDF fájlban meghagyta a fóliák struktúráját, így a sok, számunkra most másodlagos információt ki tudjuk kapcsolni.)
A színek jelölik az egyes területfelhasználási területeket. Ez azt jelenti, hogy az adott tömbben milyen funkciót és milyen sűrűségű beépítéssel lehet elhelyezni. A jelmagyarázatból kimásolom a minket érdeklő legfontosabb részt:
Munkahelyeket alapvetően a kékes és lilás területeken lehet teremteni. A kékes színek a településközponti, vegyes beépítésű, valamint intézményi területek, a lilás színek a kereskedelmi, ipari és ipari szolgáltató területek.
A jobb tájékozódás végett képszerkesztőben alátesszük a város műholdfelvételét is.
Ez azért is hasznos, mert rögtön láthatóvá válik, hogy hol vannak beépítetlen területek. Érdemes a piros vonalakra is figyelni: ezek tervezett feltáró és összekötő utak (egy tervezett ipari/kereskedelmi övezetben ezeknek nagy jelentősége van a telephelyek elérhetőségében).
Javaslom, hogy ezek után nagyobb felbontásban vegyük sorra, hogy hol találhatóak az eddig kijelölt ipari-kereskedelmi-szolgáltató övezetek.
Nem meglepetés, hogy az M6 autópálya mentén kerültek kijelölésre nagyobb területek. Budapest felől érkezve az autópálya és a Duna közötti területen, a Tesco mögött hatalmas terület vár arra, hogy kereskedelmi munkahelyek százai, ezrei létesüljenek. Ez a budapesti Harbor park meghosszíbbítása (is) lehetne nagyon jó közlekedéssel, közeli infrastruktúrával.
Ha tovább haladunk az autópályán, s felérünk az "Érdi tető"-re, akkor a Di-Fer környékén is hatalmas területeket találunk. Az elmúlt években már több vállalkozás is ide települt (pl. a DM logisztikai központja), de a terület többsége beépítetlen, alulhasznosított. Talán még ideálisabb helyszín, mint az előző: kevésbé vizes és a vasúti kapcsolat is kéznél van.
Ha még tovább autózunk, akkor a battai lehajtónál is ki van jelölve egy tagoltabb terület
De Istvántelepen, a régi 70-es és a 7-es elkerülő környékén is jelentős területek várnak arra, hogy munkahelyeket teremtsen rajta valaki.
Láthatjuk, hogy a kijelölt területek többsége beépítetlen. Hosszú évek óta bőven van elég ipari és kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölve. Több, mint az Elvira-major területe. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a határos budapesti területek (Chinoin és környéke), s a százhalombattai ipari park is nagyon alul van hasznosítva (kevés cég kevés telephelye van jelen), akkor láthatjuk a befektetők érdektelenségét. Nincs olyan hatalmas nyomás a munkahelyek teremtésére, gazdasági/vállalkozói beruházásokra.
Persze munkahelyek igénye nem csak az iparban és a kereskedelemben van (sőt, ahogy korábban bemutattam, főként nem ott van). Többen dolgoznak és dolgoznának irodai munkában, jó közlekedés mellett, településközponti helyeken. És ebből is rengeteg területünk van. Az ilyen területek jellemzően szintén alulhasznosítottak: funkcióváltásért és intenzívebb beépítésért kiáltanak. Nem baj, ha egy megyei jogú város településközponti területei városias arcot kapnak, s nem egy falu képét festik.
Az egyik legkézenfekvőbb fejlesztési terület a Velencei és Fehérvári út, valamint a Szabadság tér környéke.
De Érd felső környéke, a Diósdi út, a Riminyáki út és Érdliget központja is ilyen terület.
De a központi területektől távolabbi tömböket is lehet találni a terven. Például a Tárnoki út végén (ahová éppen most építik ki a Tárnoki utat is és Kalotaszegi utat is).
Szóval az az állítás, hogy munkahelyteremtés miatt kell az Elvira-major állami földjeit ipari parkká alakítani, az nagyon nem állja meg a helyét. Ha valaki munkahelyet akar teremteni, akkor sokszáz hektárt talál rá Érden. Iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban, oktatásban, egészségügyben ... csak a tőke hiányzik, terület van bőven.
------------
Megjegyzések:
- Az illusztrálásra felhasznált településszerkezeti terv (TSZT) nem azonos a szabályozási tervvel (SZT) és a helyi építési szabályzattal (HÉSZ). A SZT jogszabály, kötelező érvényű. Beruházásnál a SZT és a HÉSZ előírásait kell követni. A SZT ezeknek az alátámasztó terve, mely hosszabb távra, szerkezeti összefüggésekkel tervez nem jogszabályi szinten. Leginkább a városvezetés szándékait, fejlesztési elképzeléseit, a település adottságait mutatja be. Tehát a HÉSZ és a TSZT között akadhatnak különbségek.
- Az Elvira-majorról, az ott folyó génbanki tevékenységről és a rá leselkedő veszélyről itt olvashat.