elvira utem 1 1Az érdi Elvira-majorba ipari parkot telepítenének. Sokat foglalkoztunk az Érdlakó hasábjain az üggyel, s hogy miről szól a történet, azt röviden az alábbiakban foglaljuk össze. Az egyes hivatkozásokkal a témát kibontó háttérinformácók érhetők el.

Ez a cikk a téma összefoglalására készült egységesítő szerkesztőségi cikk.
Az egyes kék színű linkekkel a hivatkozott téma kibontása olvasható.

 

Érd közigazgatási területe jellemzően már be van építve, beépítetlen, mezőgazdasági területe csak Martonvásár és Százhalombatta irányában van. Ez a terület a Mezőföld csücske, az Országos Területrendezési Terv szerint is kiválló és jó termőföldek találhatóak itt. A kárpótlás után kialakult telekszerkezete elaprózott, hosszúkás szántókból áll. Kivétel ez alól az Elvira-major, mely állami terület és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomásának, azaz az érdi génbanknak ad otthont.

A génbank profilja a csonthéjas gyümölcsfák. 1979-től folyamatosan kerülnek begyűjtésre a gyümölcsfajok, fajták az ország egész területéről. A feladat elsősorban a biodiverziás, azaz a fajták genetikai változékonyságának megőrzése. Jelenleg mintegy 2000 tételből álló génbanki élőgyűjtemény 22 ha területen található és Európa egyik legnagyobb csonthéjas génbanki gyűjteményeként tartják számon. A génbanki tevékenységet kiegészíti a faiskolai termelés, a kutatóintézetben nemesített új cseresznye-, meggy- és kajszifajták elsődleges szaporítója, de dióoltványokban is nagyon jelentős a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületével való együttműködésükben.

Az önkormányzat kezdeményezte a terület átadását, melyet Orbán Viktor a Modern Városok Programjának keretében oda is ígért. Azóta folyik a huza-vona, hogy mekkora területet adjon át az állam. Ezt a vitát a 2016-os közmeghallgatáson lakossági kérdésre az alpolgármester világította meg. A 600 hektárból akkor 300 vagy 200 hektárt átadásáról alkudoztak ("nem vagyunk sem biobolsevikok, sem biofasiszták, bizony valahol a kettő között kell megtalálni az egészséges középutat"), az ipari park kialakításának (közművesítésének) költségét több, mint 8 milliárd forintban nevezte meg.  A vitát megelégelve hozhatott a kormány határozatot arról, hogy egy gyors cselekvési tervvel rögzítsék a lehetőségeket. Ebben a kormányhatározatban az Elvira-major az "ipari park fejlesztés megvalósítását akadályozó körülmény"-ként került meghatározásra.

A génbank korábban ellenállt a fejlesztésnek, de ezt az ellenállást felszámolták (a városháza kemény figyelmeztetést küldött az aggodalmaskodóknak Arató Zsolt sajtófőnökön keresztül: "Minden olyan szándékot, amely az érdi családok jövőjét akarja ellehetetleníteni, a közösségünk elleni durva támadásként tudjuk csak értékelni").

A hangzatos szavak szerint munkahelyet teremtenének (10 és 30 ezer munkahelyről is volt itt már szó), de a statsztikai adatok szerint erre nincsen munkaerőpiaci kereslet, s az új munkahelyek teremtéséhez bőven van elég terület most is.

Az önkormányzat tuljadonképpen elismerte, hogy az ipari parkra azért van szükség, mert forráshiányos az önkormányzat, a város fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez kevés bevétele van (T. Mészáros András polgármesterrel készült interjú). Ugyanakkor cáfolják, hogy csupán ipari termelésben gondolkodnának, tompítanák az iparvárosi előképet, holott egyértelműen a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF Zrt.) a partner, s a szabályozásban is mindvégig ipari gazdasági területről beszélnek.

Az önkormányzat azt állítja, hogy a terület alulhasznosított, mert nem is kell a génbanknak ennyi föld, a terület nagy része multiknak van bérbeadva vetőmagtermelésre (ami a városházi sugalmazásokkal szemben pozitív cselekedet, hazánk nagyhatalom a jóminőségű vetőmagtermelésben), a faültetvények között el lehet helyezni az ipari parkot. Ezzel az állítással két gond van: (1) az előterjesztés egyértelműen a fák helyén is ipari parkot irányoz elő, (2) aki ilyet állít, az nem érti a génbank működését, a technológiát, azaz azt, hogy miért van szükség pufferterületekre (elsősorban az átporzás és a méhek folyamatos tápanyaggal való ellátása miatt, lásd Rodics Katalin interjúját).

Az ügy pikantériája, hogy korábbi, baloldali kormányzat alatt is volt szándék az Elvira-major elkótyavetyélésére, s akkor a Fidesz képviselői védték a páratlan értékű csonthéjas-gyümölcs génbankot. A védelemért akkor is felszólalt az ombudsman, s most utódja is kiállt mellette.

A politikai szervezetek eddigi állásfoglalásai: Élőlánc Magyarországért sajtóközleménye, Gőgös Zoltán parlamenti interpellációja, ...