Tettem egy rövid körutat Érden, és ezalatt fogalmazódott meg bennem ez a három kérdés a városban folyó építkezésekről. Lendületben van a város, gőzerővel folynak az építkezések, építenek utakat, járdákat és vízelvezető árkokat, azonban a vízelvezetés munkálatai számos kérdést vetnek fel.
Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Segesdi János írása
Érd dimbes-dombos területen fekszik és a domborzati viszonyok miatt nem egyszerű, sőt mondhatjuk igen nehéz jó és mindent kielégítő, korrekt megoldást találni a csapadékvíz elvezetésére. Ezért lenne nagy jelentősége, hogy megfelelő szakértelemmel, előzetes vizsgálatok után, átgondolt tervezéssel és kivitelezéssel valósuljanak meg ezek a beruházások. Ezen a területen is vannak olyan alapvető szabályok, amiket mindenképpen érdemes szem előtt tartani.
Az első ilyen szabály az, hogy a befogadó helytől kell elkezdeni a rendszer kiépítését. Ez valamiért a jelek szerint városunkban nem jött szóba, hogy miért, nem tudom. A településen összevissza, több helyszínen, egyszerre kezdték az árkokat építeni, aminek az lett a következménye, hogy az alacsonyabban fekvő részeket elöntötte a föntről hirtelen rájuk ömlő víz. Szakadó esőben ezért jelennek meg a város különböző pontjain a homokzsákok, amikkel az emberek az értékeiket próbálták megmenteni.
A másik, amit figyelembe kellett volna venni, az a várható víz mennyisége, ez azért is fontos, mert a még üres telkek egyre nagyobb százalékát építik be. Az építkezők kényelmi vagy más szempontok miatt a talajt egyre nagyobb felületen fedik le a házak előtt vagy a kertjükben díszburkolattal, parkolóhelyet, kocsibeállót alakítanak ki. Ezt a tendenciát aligha lehet megállítani. Van egy helyi rendelet arról, hogy a tulajdonok a telkeken keletkezett csapadékvizet kötelesek a saját területükön elszikkasztani, de ennek idáig a városvezetés nem tudott érvényt szerezni. Az utcára kiengedett esővíz pedig csak növeli a problémát.
A harmadik elv az, hogy az elvezető rendszert úgy kell kialakítani, hogy a víz akadálytalanul jusson el a befogadóig. Nem célszerű olyan szűk keresztmetszetek kialakítása a rendszerben, amik a víz feltorlódását és az árokból való kiömlését eredményezi. Természetesen vannak még más fontos szabályok is, mint a meder lejtésének kialakítása. Hiszen, ha túl gyorsan szalad le a víz, akkor a hordalékot nem viszi magával, ha pedig túl lassú a víz mozgása, akkor az árok mocsarassá válhat. Egy olyan városban, ahol valóban jól működik a vízelvezetés, ezt nem kell elmagyarázni, hiszen a csapadékvíz-elvezetés gravitációs elven működő szennyvízhálózathoz hasonló módon épülhet, Érden viszont nem így végzik a munkákat.
Ezért fogalmazódtak meg bennem a fenti kérdések: Mi az, amit építtet a város, ami úgy néz ki, mint egy vízelvezető árok, de nem lejt, hogy elvezesse a vizet, vagy nem úgy, ahogy kellene? Minek építjük, ha funkcióját, az átadás pillanatában sem képes ellátni? Mennyibe kerülnek ezek, az egyébként igen balasetveszélyes, és ronda építmények? Ha ezek nem jók arra, amire épültek, akkor nem kidobott pénz minden egyes fillér, amit erre költöttek? Nem lehetne értelmesebben, szakszerűbben elkölteni a pénzünket?
Kapcsolódó: