Az érdioldal.hu képtelen leállni a hazugságokkal? 2.

Hiába a sok tucat állítás a cikkben, egyetlen hivatkozást találni csak benne, s az is a kiemelt kép kapcsán "T. Mészáros András polgármester hivatalos facebook oldala"-t nevezi meg.

Sok vaskos, első olvasásra is valótlannak tűnő állítást tartalmaz a cikk. Jelen válaszposzt csupán azokra reagál, melyek engem és a Közéleti Kerekasztal Egyesületet éri. Mert az érdiek megérdemlik, hogy az érdioldal.hu hazugságai mellett a valóságot is megismerjék.

Személyes

Az Orlai által szerkesztett névtelen szerző azt állítja, hogy civil fedőszervezet szervezését kaptam meg, melyet külföldi kampánytanácsadók által szerkesztett útmutató alapján kell végrehajtanom. Ezzel szemben a valóság az, hogy a 2017. november elsején az érdlakó.hu csapata tett nyilvános felhívására alakult az Érdi Közéleti Kerekasztal. Annak alapításához mindenkit vártunk, s 21 fővel nyilvános helyen asztaltársaságként megalakult a Kerekasztal, melyhez azóta is szabadon lehet csatlakozni. Még az alapszabályzata is szabadon elérhető, minden érdeklődő szabadon olvashatja.

Az Orlai által szerkesztett névtelen szerző azt állítja, hogy "a szervezési feladatot a háttérből a régi anarchista-zöld szervezetekben szocializálódott Varga Illés Levente kapta meg". Nos, anarchista-zöld szocializáció helyett nemzeti-szélsőjobbos családban szocializálódtam, édesapám a rovásírás ismert kutatója, bizonyára sokan ismerik őt a kurultájos nemzeti oldalon.

S noha én értékelem és elismerem az anarchizmus egyes értékeit, magam nem vallom azokat. Akik ismernek, tudják, hogy a klasszikus jobboldali világkép szerinti hierarchiát fontos alapnak tartom, s ténykedésemmel éppen azt igyekszem elősegíteni, hogy társadalmunkban olyan elöljárók ténykedjenek, akik meg is érdemlik a tiszteletet, a megbecsülést. És az anarchistákkal szemben a 21. században hitem szerint erős - de a nép által kontrollált - államhatalomra van szükség (többek között éppen azért szavaztam a Fideszre 2010-ben, mert erős államot ígért, s azért csalódtam benne, mert nem az államot, hanem az oligarcháit erősítette meg).

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy az érdioldal.hu tárgyi cikkének címében rejlő tudatlanságra vagy uszító ferdítésére felhívjam a figyelmet. A cím - "Fejlődés, stabilitás és biztonság vagy rombolás, anarchia és káosz – tessék választani!" - azt sugallja, hogy a rombolás, az anarchia és a káosz együtt járnak. Ez nem igaz. Az anarchia szó a köznapi használattal ellentétben nem zűrzavart, nem fejetlenséget jelent, hanem uralomnélküliséget. Az anarchisták célja olyan társadalom, ahol megszűnnek a hatalmi viszonyok. Azt vallják, hogy senki sem uralkodhat a másik emberen. Felismerésük, hogy a mindenkori uralmat a tekintélyelv, tehát az autoritás tisztelete tartja fönn, ezt azonban az anarchisták elvetik és csak a közös megegyezésen alapuló döntéseket tartják elfogadhatónak. Az anarchisták vágyott társadalma autonóm módon alulról szerveződik önkéntes alapon, erős önigazgató társadalmi egységek szövetségeként. Ezzel szöges ellenététben áll a káosz, mely teljes zűrzavart, felfordulást, összevisszaságot jelent, azaz a rend hiányát. Az anarchia nem rendetlenséget, összevisszaságot jelent, csak másféle rendet, mint amit a konzervatív rendhez szokott gondolkodók elfogadnak.

Politikai szocializációmról pedig annyit, hogy az első szervezet, amibe önként léptem be, az a Fidesz volt a 90-es évek elején, s éppen a "térdre, csuhások" kiszólásuk volt az egyik fő ok, hogy ki is lépjek onnan (hiszen mondom: én tradicionális, hierarchikus rendre szocializálódtam, s nekem a Fidesz liberális "anarchiája" túl sok volt).

A Kerekasztal szervezési feladatait nem megkaptam, hanem kezdeményezőként szabadon és magam vállaltam. S annyira nem háttérből végzem ezt a tevékenységet, hogy már a felhíváshoz nevemmel vállalt véleményt adtam, s kezdetektől fogva nevemet és arcomat adtam az akcióinkhoz, például 

• az országgyűlési képviselőjelöltek vitájában is látható vagyok technikusként,
• az újságunk szerkesztésében is felelős feladatot vállaltam,
• de az egyesületünk alapításában is (lásd alább).

A Kerekasztalról

Hiszen az sem igaz, amit az Orlai által szerkesztett névtelen szerző mindezek után állít: titokban létrehoztak egy egyesületet, s már az alapítása is botrányosra sikeredett, sokáig igyekeztek titkolni, hogy egyesületet alapítottak. Egyáltalán nem titokban alakult az egyesület és semmiféle botrány nem volt az alapításnál. Az egyesület alapítását párhetes gondolkodás után az asztaltársaság előtt teljesen nyitott módon 2018.06.28. napján döntötte el annak mintegy 20 tagja. Az egyesület a jogszabályoknak megfelelő módon nem alakuló üléssel alakult meg, hanem az ekkor elfogadott Alapszabály végleges formába öntésével két nappal később, 2018.06.30. napján kiállított nyilatkozatok által. És két, azaz kettő darab munkanap múlva, 2018.07.04. napján a cégbírósági bejelentést is megtettük a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégium Civil Nemperes Csoportjánál. Ezt nevezi az Orlai által szerkesztett névtelen szerző úgy, hogy "sokáig igyekeztek titkolni".

De ezzel még ezzel sem áll meg hazugságaival az Orlai által szerkesztett névtelen szerző. Azt állítja, hogy a "névválasztás során kiderült, hogy előbb nem kértek engedélyt a városi névhasználatra, majd (...) bírósági hiánypótlásra ezt mégis meg kellett kérniük". Ezzel szemben a valóság az, hogy az egyesület alapításával egyidőben döntöttünk a névhasználatra vonatkozó kérelmünkről is, melyet lényegében a törvényszéki bejelentéssel egyidőben, azzal párhuzamosan indítottunk (az ügyfélfogadási rendhez igazodva 2018.07.09. napján). Mivel biztosak voltunk abban, hogy T. Mészáros András nem járul hozzá a név használatához, hogy ezzel is akadályozza a másként gondolkodók demokratikus jogait, az egyesület nevébe nem vettük fel az "Érdi"-t, azt csupán kisbetűvel, jelzős szerkezetben használjuk azóta is. (Erről bárki meggyőződhet a hivatalos nyilvántartásban és kommunikációnkban is.)

T. Mészáros András sajnos nem okozott csalódást, s 2018.07.17. napján kelt határozatában meg is tagadta városunk nevének használatát (mely a fentiek alapján alapvetően nem az Egyesületet, hanem az Asztaltársaságot érinti hátrányosan, bár az Asztaltársaságra véleményem szerint nem is vonatkozik a névhasználatot szabályozó helyi rendelet).

A törvényszéki hiánypótlás hetekkel később, 2018.08.11. napján kelt, s - mivel nem használtuk az érdi nevet - nem kérte a névhasználat igazolását. (A kétpontos hiánypótlási felhívás kérése, hogy az alapító okiraton minden dátum egységesen 2018.06.30. legyen, s a D2 adatlapon az eredetileg megjelölt több cél helyett csak egy cél szerinti besorolás legyen megjelölve.)

A névhasználati döntés (2018.09.27.: Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Érd város névhasználatának megtagadása tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásáról szóló 189/2018. (IX.27.) határozata) aztán II. fokon szinte egyidőben lett meg az Egyesület bejegyzésével (2018.09.28.: a Budapest Környéki Törvényszék 37.Pk.60.230/2018/4. számú végzése, nyilvántartási szám: 13-02-0007510). Tehát teljesen világos, hogy a névhasználatot nem bírósági hiánypótlásra kértük és az Egyesület bejegyzéséhez arra nem is volt szükség.

De az Orlai által szerkesztett névtelen szerző még itt sem áll meg hazugságaival, s azt állítja, hogy a "(...)szervezeten belüli feszültségek hamar megjelentek és Varga irányításával a helyi Jobbik aktivistáját ki is szorították onnan". Ezzel szemben éppen az ellenkezője igaz: sem az Asztaltársaság, sem az Egyesület alapításban jobbikos aktivista nem vett részt, de Kádár Kenese személyében 2018 őszén előbb az Asztaltársaság, majd 2019. februárjában az Egyesület tagja lett a Jobbik egy tagja. Azaz nem elment volna jobbikos, hanem érkezett.

Az sem igaz, hogy én irányítanék bármilyen kiszorítást. A pártközi egyeztetésekről - melyek nem keverendők össze a Kerekasztal rendezvényeivel! - rendre távol maradok. Ahogyan minden emberi közösségben, úgy természetesen a Kerekasztal körül is vannak viták. De mi pontosan azzal a szándékkal jöttünk létre, hogy lehetőséget teremtsünk a kulturált, mások jogait nem sértő véleménynyilvánításhoz, vitához, mások meggyőzéséhez, véleményének formálásához, s az érdi közélet alakítására, megvitatására biztosítsunk lehetőséget.

Van, aki elfogadja a nyilvánosan elérhető alapszabályunk szerint működést. De van, aki nem képes annak 19-25. pontjai által rögzített feltételeit teljesíteni, s másokat sértő, személyeskedő hangnemben beszél. Az ilyen személyek nem vállalják a Kerekasztal tagságát, nem is látogatják eseményeinket. Jól teszik. Vannak ilyenek minden pártnál.

Aminek viszont örülünk, hogy minden pártnál vannak olyan személyek is, akik képesek a kulturált párbeszédre. Velük működünk együtt. Így a Kerekasztal működésében résztvevők között a tárgyi cikkben említett szinte valamennyi szerevezet tagságából találunk polgártársat, így (a cikk által említett sorrendben):

• a Jobbik,
• az MSZP,
• a DK,
• az LMP,
• a Momentum,
• a Civil Érdek Egyesület,
• a 2030 Egyesület

tagságából is, sőt, ezen felül még

• a Párbeszéd,
• az Együtt,
• a Mindenki Magyarországa Mozgalom,
• és számos más civil szervezeti (környezetvédő, kerékpáros, közlekedési, mérnöki, vállalkozói), egyházi (katolikus, református, evangelikus, zsidó, és vegyük ide: ateista) tagságú tagunk van.

És ez így jó. Hiszen éppen az a célkitűzésünk, hogy szót értsünk egymással, s visszaadjuk a békés, hétköznapi közbeszéd örömét, becsületét. Ezért csípheti tevékenységünk a hatalom közelében ténykedő emberek szemét.

De nehogy az Orlai által szerkesztett névtelen szerzőtől kelljen hazug információk között halászva megtudnia, hogy mikor ki vezeti egyesületünket: nyugodtan tájékozódjon tiszta forrásból, a https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke oldalról.

Privát vélemény

A névhasználati kérelem II. fokú elbírálásánál - noha tényleg mulasztottak - nem az érintett ellenzéki képviselők érintettségükre vonatkozó bejelentésük elmaradása volt a súlyos mulasztás. Hanem az, hogy Érd Megyei Jogú Város Polgármestere, az I. fokú hatóságként az elutasító döntést meghozó személy volt az előterjesztő. Azaz, T. Mészáros András sokkal inkább érintett volt a kérdésben, ő mégis még előterjesztője is lehetett a döntésnek. Ami - valljuk meg őszintén - sokkal nagyobb mulasztás: eljárásjogi alapelvekbe ütközik, hogy az I. fokú döntés felülbírálására hivatott személy irányítja a II. fokú döntés meghozatalát.

Az Orlai által szerkesztett névtelen szerző állításainak nagy részét elérhető, hiteles dokumentumokkal, oknyomozói munka nélkül lehet pillanatok alatt, könnyen cáfolni. Maradék állításainak nagy része pedig a korábban nemzeti minimumnak tekintett alapelveket, társadalmi alapmegállapodásokat támadja (lásd alapfogalmak torzítása, összeférhetetlenség szelektív alkalmazása), melyek alapján igazoltnak látom azt a társadalmi törekvést, hogy a regnáló autoriter hatalommal szemben a demokratikus elveket valló embereknek és szervezeteknek közösen kell fellépniük.

Ez kell legyen az új nemezeti minimum: demokráciát, elszámolást!

Ja, és még valami: Asztaltársaság kontra Egyesület

Az Orlai által szerkesztett névtelen szerző az állítja, hogy "úgy kellett tenniük, mintha „asztaltársaság” lennének (bármit is jelentsen az)"

Akkor tegyünk tisztába a dolgokat!

Magyarországon egyelőre még a gyülekezési jog lehetővé teszi, hogy a rendszeresen összejáró, azonos érdeklődési körű emberek szabadon leüljenek egy asztalhoz beszélgetni, teázni, kávézni, sörözni, vagy éppen elmenjenek kirándulni, kerékpározni anélkül, hogy ezt a tevékenységüket formalizálva a törvényszéknek vagy a rendőrségnek be kéne jelenteniük. Így működhetnek a bélyeggyűjtő klubok, a kertbarátok körei, a házi imacsoportok, a szülői munkaközösségek. Ezek nem ármánykodó szervezkedések, hanem baráti vagy éppen sorsközösségi társaságok. (Lásd még: A civil politikáról - sokadjára, s nem utoljára, Politizálhatnak-e a civilek és az egyházak?)

Az Érdi Közéleti Kerekasztal több hónapos, Asztaltársaságként történő működése után páran úgy gondolták, hogy érdemes lenne újságot készíteni, rendezvényeket szervezni, mely tevékenységek sokkal egyszerűbbek, ha formalizáljuk az Asztaltársaság ténykedésének egy részét. E gondolat mentén létrehoztuk az Egyesületet. 

De mind a mai napig működik mind a két forma: az Asztaltársaság tagjai havonta járnak össze kötetlenül beszélgetni az érdi közügyekről, míg az Egyesület a vállalt feladatainak (pl. újságkiadás) érdekében szükség szerinti gyakorisággal találkoznak kicsit konkrétabb célokkal.

Ahogyan az SZMSZ-ünk szervezeti ábrája mutatja:

Hiába próbálják ezt egyesek homályosnak, értethetlennek beállítani. Minden, már átlagos értelmi képességgel rendelkező ember beláthatja, hogy az élet számos területén látunk hasonló működéseket:

• az érdi Fidesz előtt sem ismeretlen sem az Összefogás Egyesület, sem a polgári körök intézménye,
• az egyházak tagjai is ismerik a gyülekezet mellett működő diakóniát, házi imacsoportokat, ifjúsági csoportokat,
• a természetjárók vagy kerékpárosok jelentős része képes a túraszövetség vagy kerékpáros klub szervezetén, szervezésén kívül is túrázni.

A világ szép, s sok benne a szeretnivaló. Megértéssel számos igazságára magunk is rájöhetünk. 

Békesség, barátaim!