Jaj, Istenem, most melyik kalapot válasszam? - feltételezhetné a jogalkotó, hogy ezen morfondírozik egy képviselő vagy önkormányzati bizottsági tag megválasztása után. És ha nem vigyázunk, valóban nem könnyű a kérdés. Mert a narancsos kétharmad olyan szabályokat hozott, hogy a tisztességes embert zavarba ejtő választás elé állítsa, a hatalom tényleges birtokosait pedig titkos hűbéresi hálózat építésére ösztönzi. A példámon mutatom be.
Kérdésem
2019.11.13. napján elektronikus levelében a vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi nyilatkozatok megtételére vonatkozó felhívásukra válaszul a hivatal munkatársához fordultam a tárgyban felmerült kérdéseimmel. Az összeférhetetlenségi nyilatkozat kapcsán többek között az alábbiakat kérdeztem.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglaltak értelmezésem szerint velem szemben nem állnak fenn, de ezt érdemes indokolni.
(...)
Az i) pont úgy fogalmaz, hogy "médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja." A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 8., 7., 2. és különösen 1. pontjain alapuló értelmezésem szerint aki nem nyereség elérése érdekében, nem gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazdasági szolgáltatás keretében juttat el tájékoztatást és véleményt, az nem médiatartalom-szolgáltató.
Az érdlakó közéleti blogportál szerkesztője vagyok, s véleményem szerint a fentiek alapján ez a blog nem médiaszolgáltatás. (...)
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása tartalmazza a Kerekasztal nyomtatott újságot. A nyilvántartás szerint kiadója a Közéleti Kerekasztal Egyesület, címe az én lakcímem, telefonszáma az én telefonszámom. A lap eddig megjelent számait a kiadó egyesület elnökeként én szerkesztettem, azonban az egyesületből már kiléptem, az egyesület és az újság felé tett székhelybiztosítási nyilatkozatot is visszavontam, s minderről tájékoztattam minden illetékes hatóságot (törvényszék, NAV, NMHH), kértem a nyilvántartásokban ezek átvezetését, de a végrehajtásra semmilyen ráhatásom nincsen. Szükség esetén ezeket a nyilatkozatokat (melyek igazolják az összeférhetetlenség "nem meglétét") be tudom mutatni.
Jegyzői válasz
A kérdést nem továbbították - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 40. § (2) bekezdése alapján és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 53. § (3) paragrafusa szerint - illetékes Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak, de 2019. 11. 19. napján kelt elektronikus levelében Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző asszony az idézett kérdésre az alábbiakat válaszolta (kiemelés tőlem).
Az Ön által megjelölt esetben a médiatartalom-szolgáltató fogalmán belül a sajtótermék fogalma vizsgálandó, amit az a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1.§ 6. pontja határoz meg. Ez alapján:
Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.
Amint a fenti fogalom-meghatározásból is kitűnik, arra vonatkozóan, hogy valami sajtóterméknek minősül-e – ahogy Ön is írja – valóban szükséges, hogy a gazdasági-szolgáltatási jelleg – üzletszerűség, nyereség elérése mint cél – megvalósuljon. A nyereséget azonban tágan kell értelmezni így például ide tartozik többek közt az is, ha az adott oldal nem közvetlenül az olvasóitól, hanem közvetett módon hirdetések útján szerez bevételeket, továbbá megvalósul a gazdasági szolgáltatás jelleg akkor is, ha a szerkesztői felelősséget viselő személy juttatásban részesíti az oldalán a cikkírókat, vagy az adott weboldal támogatásra történő felhívást tartalmaz.
Egy egyszerű blog vagy privát honlap csak abban az esetben nem tartozik a törvény hatálya alá, ha tevékenységét nem médiatartalom-szolgáltatóként nyújtja, az alábbiakban kifejtettek miatt azonban, az Ön által megjelölt weboldal nem tartozik ebbe a körbe.
A www.erdlako.hu weboldalon – mai napon, 11.15. történő vizsgálat szerint – támogatói felhívás található a Közéleti Kerekasztal Egyesület javára, bankszámlaszám feltüntetéssel. (Mellékelten csatolom az ezt tanúsító képet.) Mivel ezzel a gazdasági szolgáltatás jelleg megvalósul ezért az Ön által „blog”-ként megnevezett oldal sajtóterméknek, azaz médiatartalom-szolgáltatásnak minősül, így az összeférhetetlenség jelenleg fennáll. Emellett hangsúlyoznom kell azt is, hogy a www.erdlako.hu egyes aloldala, tartalma a Kerekasztal újság, mint sajtótermék internetes megfelelőjének minősül. A nyomtatott hírlapoknak a nyomatott verziótól eltérő tartalommal megjelenő elektronikus változata pedig mint internetes sajtótermék kerülhet az Smtv. hatálya alá. (Mellékelten csatolva az újság cikkeit megjelenítő http://erdlako.hu/hashtag/kerekasztal-ujsag aloldal, amelyen feltüntetett tájékoztató szerint „A #kerekasztal újság a nyomtatásban megjelenő cikkek bővített és háttér információkkal ellátott online változatai”)
Ezért ez utóbbi esetben – értelmezésem szerint – fennáll az összeférhetetlenség, ennek megszüntetéséről gondoskodnia szükséges.
Álláspontom
Véleményem szerint Jegyző asszony értelmezése nem helyes.
A Közgyűlés 2019.11.05. napján alakult, ekkortól számítható külsős (nem képviselői) bizottsági tagságom a Fenntarthatósági Bizottságban. E dátum óta nem tettem közzé és nem szerkesztettem semmilyen felhívást, nem tüntettem fel bankszámlaszámot, nem helyeztem el nyomtatott hírlapot vagy annak nyomtatott verziójától eltérő tartalommal megjelenő elektronikus változatot sem az érdlakón, sem máshol. Amit Jegyző asszony talált a megadott URL-eken, az jóval korábbi tevékenységek eredménye.
Az érdlakó a helyzetet értelmező nyilatkozatot épített be forráskódjába, mely a tartalmi lapok alján az alábbi szöveget jeleníti meg:
Összeférhetetlenségi jogi nyilatkozat
Az érdlakó örömmel ad helyt minden érdi társadalmi kezdeményezésnek, de az érdlakó nem médiatartalom-szolgáltató, tevékenységét privát blogként végzi. Az érdlakón semmilyen reklámot nem teszünk közzé, az itt megjelent támogatói felhívások (eseményen való részvételre való buzdítások, civil szervezetek támogatására ösztönző írások) sem gazdasági természetűek az érdlakó szempontjából (semmilyen gazdasági természetű előnye vagy hátránya az érdlakónak nem származik belőle, így gazdasági szolgáltatás jellege az érdlakónak ettől nem lesz). Azaz az érdlakó nem gazdasági nyereség elérése érdekében, nem gazdasági kockázatvállalás mellett és nem gazdasági szolgáltatás keretében juttat el tájékoztatást és véleményt, csupán a véleménynyilvánítás és tájékoztatás/tájékozódás alapjogának gyakorlását biztosító technikai platform.
A #kerekasztal-ujsag tartalmú oldalakon a nyilatkozat az alábbiakkal egészül ki:
Az érdi Közéleti Kerekasztal Egyesület nyomtatott újságot indított 2018. szeptemberében. Az érdlakó a #kerekasztal újság nyomtatásban megjelenő cikkeit bővített és háttérinformációkkal ellátott formában másodközölte az ott megjelent időpontban. Az érdlakó ettől még nem minősül sajtótermék internetes megfelelőjének: 2019.10.13. napjától semmilyen jogi kapcsolatban nem áll az érdlakó és a Kerekasztal újság.
Az érdlakó korábban valóban vállalta a Kerekasztal újság internetes megjelenítését, ezt azonban 2019.10.13. napjától már nem biztosítja.
Ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, hogy a nyomtatott sajtótermékekhez, információhordozó nyomtatványokhoz hasonlóan nem támogatom az online adatközlések és online tartalmak megsemmisítését, elérhetetlenné tételét sem. Ahogyan a könyvtárakban sem zúzzuk be a már nem aktuális tartalmakat tartalmazó könyveket, folyóiratokat, nem szolgáltatjuk be a lakosságnál felgyűlt újságokat azok avulása után, úgy az elektronikus közlések megmásításának indokoltságát sem látom. A tárgyi esetben ennek helytörténeti jelentősége is van: véleményem szerint a Kerekasztal helytörténeti jelentőséggel bír, annak hozzáférésének biztosítása közérdek.
Az időbeliségen túl az alapfogalom értelmezésében is vitában állok Jegyző asszonnyal: a 3. személy támogatására szóló felhívás, különösen nonprofit egyesület vagy egyház javára és karitatív céllal még bankszámlaszám feltüntetés mellett sem valósítja meg a gazdasági szolgáltatás jelleget. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa és annak Médiatudományi Intézete által „A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban” című elemző összefoglalásával egyetértésben gazdasági szolgáltatás alatt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 56. és 57. cikkében megfogalmazottakat kell érteni. Márpedig az érdlakó nem (és a Kerekasztal sem) ipari, kereskedelmi vagy kézműipari jellegű tevékenységet, de még csak szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységet sem folytat (soha nem is folytatott), továbbá tevékenységét nem nyereség elérése érdekében és nem gazdasági kockázatvállalás mellett végzi (soha nem is végezte).
Igaz ez a nyereség, az ellenszolgáltatás fogalmának tágan értelmezése mellett is: nem csupán arról van szó, hogy a szolgáltatás ellenértéke nem a szolgáltatás igénybe vevőjétől (olvasó, szimpatizáns) származik, de még csak harmadik személytől sem (pl. a reklámozók), hanem arról is, hogy semmilyen szolgáltatás nem valósul meg és az érdlakónak (és szerkesztőinek) senkitől semmilyen bevétele nem származik. Nem létezik nyereségre való törekvés: az érdlakó esetében semmilyen bevételre nincs törekvés, a Kerekasztal esetében is csupán a „jószolgálati” céllal fenntartott sajtótermék kiadásainak fedezésére volt a felhívás közzétételekor.
Tehát az érdlakó tevékenységére semmilyen módon nem jellemző a nyereségre való törekvés, csupán egyszerűen a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlását valósítja meg.
Ebben az esetben az NMHH már hivatkozott elemzése szerint sem beszélhetünk szolgáltatásról.
Melyik kalapot válasszam?, avagy bejelentés a bizottsághoz
Mindezek levezetésével bejelentést tettem a közgyűlés illetékes bizottsághoz, hogy a vitás jogértelmezésben foglaljon állást. S ha a Bizottság – Jegyző asszonnyal egyetértésben – bizottsági tagságomat összeférhetetlennek tartja, úgy az összeférhetetlenséget meg kell állapítsa. Döntését tudomásul fogom venni és szükség esetén bizottsági tagságom megszüntetéséről annak megfelelően fogok döntést hozni.
Az ilyenkor szokásos zárt ülés helyett nyilvános ülést kértem. Ennek a posztnak a megírására pedig éppen ezért adtam a fejem: ha zárt ülésen tárgyalnak egy ilyen kérdést, akkor utána a feleket köti a titoktartás. Előtte beszélhetünk nyíltan a kérdésről.
Olvasatom szerint egy tipikus álszent orbáni szabályról beszélünk. Ahogy fentebb idéztem, maga a hivatalos törvényi magyarázat (melyet még a brüsszeli vizsgálatokra készített a kormányzat) tartalmazza, hogy a szólás szabadságát nem érheti csorba, a véleménynyilvánítás, a blogírás a képviselőt és a bizottsági tagot is megilleti. Aztán a jogalkalmazásban mégsem ez érvényesül. Emlékeztetnék Kiss Attila a Csongrád Megyei Önkormányzat jobbikos tagjának esetére, akit méltatlanság miatt fosztottak meg mandátumától, mert képviselősége mellett a Makó Csípőst kiadó egyesület elnökeként is tevékenykedett a Jobbik makói elnöke. Persze nem mindig akadály a szigorú szabályozás, hiszen még ebben az esetben is kiderült, hogy a fideszes képviselők mentesülhetnek az összeférhetetlenségi szabályok betartása alól.
Nem (csak) arra gondolok, hogy az érdi fideszes képviselők rokonai mennyire megkérdőjelezhető módon kaphattak jól fizető szerződéses munkákat (pl. itt), vagy éppen a volt fideszes polgármester miként vetette be a hivatalos fejléces papír használatát is a választási kampányban. (Pedig ezek erkölcsi értelemben valóban felvetik az összeférhetetlenséget, de sajnos nem az erkölcs, hanem az orbáni jogszabályok a mérvadók.) Maradnék a tárgyi rendelkezésnél és egyszerűsítve: képviselő és bizottsági tag nem lehet sajtótermék kiadója, szerkesztője, "személyes közreműködője".
Az Érdi Lap ma is bejegyzett újság, kiadója az az Összefogás Egyesület, melynek elnöke T. Mészáros András. Bár az újság - ahogyan akkor erről meg is emlékeztünk - 2015 decembere óta nem jelenik meg. A netes archívumok azonban még tárolják az impresszumot (de több számát megtaláljuk a PDF trezorokban, pl. ezt itt). Ezek szerint az Érdi lap alapítója az Összefogás Egyesület, kiadója a Balatoni 19 Manager Kft.. Az egyesület elnöke fideszes polgármester volt akkor, a kft vezetője pedig fideszes képviselő. A jogszabály által rögzített összeférhetetlenség pedig ugyanígy szólt. Ahogyan az esetemben. És a jegyző is ugyanaz a személy.
És akkor most nekem kellene választanom alkalomhoz illő kalapot, a többiről meg lemondanom?
NA NEM.
Akkor összegezzük!
Évekig működött városunkban egy újság, mely hirdetésekből (is) tartotta fenn magát, a lap legfőbb szervének, ügyvezetésének tagjai, személyes közreműködői, képviselet ellátására jogosultjai pedig bent ültek a közgyűlésben. Senkinek nem tűnt fel, senkinek nem bántotta jogérzékét. Majd jövök én, egy hétköznapi blogger, aki nem kért tisztséget, nem kért soha fizetséget azért, hogy közéleti kérdésekben véleményt formálhasson, s felkérték egy bizottság külsős tagi tisztségére. És máris probléma, hogy korábban egy gazdasági tevékenységet nem folytató újságot kiadó egyesület támogatására kértem az olvasókat.
Az az elvárás velem szemben, hogy tegyem le a nagy esküt, hogy soha többé nem teszek ilyet. Oké, íme: nyilatkozom, hogy bizottsági tagságom ideje alatt nem fogok buzdítani senkit olyan egyesület támogatására, mely médiatartalom-szolgáltató. De kérdem én, hol a határ? A jegyző által kifogásolt támogatásra szóló felhívásom óta is tettem közzé hasonló felhívást (pl. az érdi rászorulók megsegítésére), posztjaimban rendszeresen hivatkozok médiatartalom-szolgáltató cikkeire (lásd akár ebben a cikkben a jogszabályra mutató linkeket). Így már én is médiatartalom-szolgáltató lennék, s így méltatlan a bizottsági tisztségre? Ezt gondolja a Szövetség?
Nem fogok álnév mögé bújni. Nem fogok strómant alkalmazni, hogy fedezzem közéleti tevékenységemet. Pedig páran most ezt tanácsolták nekem.
Legyen tökös a Bizottság, s mondja ki, hogy a médiatörvény Brüsszelnek küldött magyarázata a jogalkotó valódi szándéka! Merje ne alkalmazni az orbáni ellehetetlenítések eszközeit! Mondja ki, hogy tök normális dolog, hogy aki tenni akar a városáért, az tesz is ezért: ír, ajánl, részt vesz a bizottsági munkában. Vessen véget a jogszabályok szelektív alkalmazásának, biztosítsa a jog előtti egyenlőséget! Hiába fogalmazza kétértelműen a jogszabályokat a jogalkotó, ennek ellenére is kezdjen el egyértelmű joggyakorlatot kialakítani! Mert jogállamban így szokás: egyértelmű, kiszámítható, ezáltal tervezhető környezetet!
ui: A nyájas olvasó talán azt hiheti, hogy itt pénzről, vagy hatalomról van szó. Nem. A fenntarthatósági bizottság külsős tagja tulajdonképpen környezetvédelmi ügyekben a bizottság elé terjesztett ügyekben alkothat véleményt. Ezért minden közgyűlés előtt részt kell vennie egy bizottsági ülésen, az előterjesztéseket véleményeznie, a frakcióülésen ezeket megvitatnia. Ez 1-2-3 munkanapnyi meló. A díjazás ezért a munkáért a minimálbér 45%-a, azaz decemberben nettó 50.265 Ft. A kamarai díjszabás szerinti mérnökóradíj 20.318 Ft. Ha tehát valaki az enyémhez hasonló építész-tervező-projekt-mérnök képesítéssel és gyakorlattal pénzkereseti lehetőséget keres 2019-ban, akkor inkább művezetést, tervezést, menedzseri munkát vállal, nem bizottságit. Nem a pénzért veszek részt a közéletben, nem a pénzért vagyok blogger. Én kifejezetten kellemetlennek tartom, hogy közösségi munkámat - igaz, életemben először - díjazzák. Ezt a pénzt nem is tervezem a családi kasszába betenni: külön fogom kezelni, s itt, az érdlakón rendre be fogok számolni arról, hogy milyen közérdekű vagy jótékony célra költöm.