A városiasodás nem csupán azt jelenti, hogy a településen többen élnek, mint falu korában. A városnak több ismérve van (az egyik megfogalmazás szerint város az, ahol nappal többen vannak, mint éjjel), s kétségkívül az intézményhálózatának fejlettsége, ellátási területe az, ami városi rangra emel egy települést. Építészeti és urbanisztikai szempontból azonban alapvetően a beépítés, azaz az épület telkén való elhelyezése és a telekhez viszonyított nagysága teszi várossá a települést.
Érdről, erről a kb. 80 ezer ember lakta, Budapesttel határos megyei jogú városról beszélgetünk. Központjában két fontos vasútvonal is áthalad, azokon 10 perc alatt érhető el a budapesti metróhálózat. Mégis, mikor leszállunk a vonatról Érd alsón, családi házak közti poros utcákon kell caplatnunk. Nehéz még egy olyan helyet mondani, ahol
- ennyire elszállt ingatlanárak mellett,
- a fővárosi belvároshoz ilyen közel,
- ilyen jó közlekedési adottságokkal
- egy lokális városközpontban
családi házak állnának.
Mikor az érdi városvezetés - joggal - azon siránkozik, hogy az - állami forráselvonások miatt - nincsen elég bevétele a városnak, arra a következtetésre jutnak, hogy az iparűzési adó bevételeit növelni kellene. Azaz minél több adófizető céget idevonzani Érdre. De sajnos az iparűzési adóról azonnal a zöldmezős, azaz szántóföldek beépítésével járó ipartelepítésre gondolnak. Pedig adót az íróasztalnál ténykedő cégek is fizetnek. Angyalföld, mely egykor a gyárak földje volt, ma az irodapiacot pörgeti. De jelentősebb irodakapacitás van Budaörsön is. A jövő iparágai az informatikában, a robotikában, a kutatás-fejlesztésben van, melyek inkább irodaházat igényelnek városi környezetben, s nem csarnokokat mezőgazdasági környezetben.
Lehetne Érden is hasonló irányba elmozdulni?
Hát persze!
A város sűrüsödése természetes folyamat. A lélekszámban és funkciógazdagságában növekvő települések nem tudnak a végtelenségig szétterülni: elfogynak a határban a földek, indokolatlanul megnőnek az utazási távolságok. E helyett a hagyományos falusi, kertvárosi 20-30%-os beépítettség helyett hamar 50-70%, de akár a 100%-os beépítettség alakul ki, s a földszintes házak helyett mind több emeletes épületek épülnek.
Sokan úgy gondolják, hogy a sűrű beépítés nem jó, sokkal kedvezőbb a családi házas "zöldövezet". Nos, ez nem egészen van így. A sűrűbb városokban fajlagosan olcsóbb a közművek létesítése és üzemeltetése. A sűrűsödés azt is jelenti, hogy csökkennek a relatív távolságok: jobban megéri gyalogolni, kerékpározni, de jobban megéri jó közösségi közlekedést is üzemeltetni. A sűrűbb beépítés kevesebb elfoglalt földfelületet jelent, ami azt jelenti, hogy több hely marad a természtenek, a zöldfelületnek. Egy jól megtervezett városi szövetben vannak közparkok, vízfelületek is, de alig van közterületi parkolás.
Persze nehogy valaki azt higgye, hogy erőszakos rombolás útján kell új, sűrűbb beépítést adni egy területnek. Van ugyan erre is példa (nálunk leginkább a kommunista évtizedek adnak példát rá, de világszerte találunk ilyen megoldással született városrészeket), én azonban a kontrollált organikus fejlődést jobbnak tartom. Megfelelő szabályozással és ösztönzéssel a jó fekvésű telkek felértékelődnek, s ha valóban megéri egy városban befektetni, akkor hamar megjelennek a beruházók, akik megvásárolják az átépíthető telkeket. Akár többet is, s összevonják majd.
Lehetnek ezek érdi vállalkozások is. Azok a szolgáltatók, informatikai cégek, melyek jelenleg otthonukban dolgoznak garázscégként, de fejlődnének, vagy éppen Budapesten már bérelnek irodát, de drágán. Ki lehet csábítani a fővárosból vállalkozásokat. Budapest belvárosa egyetlen átszállással elérhető kötött pályás közösségi közlekedéssel 25 perc alatt az érdi Mária utcából. Tudják, hogy mennyibe kerülnek az ilyen telkek Budapesten? Akkor Érden miért nem fordítjuk ezt az előnyt a hasznunkra?
Természetesen a folyamat számos kérdést, megoldandó műszaki feladatot felvet, de sokkal kevesebbet, mint egy zöldmezős beruházás.
A zöldmezős beruházás (amilyen a fideszes városvezetés szándékai szerint az Elvira major beépítése is lenne) a termőföld végleges tönkretételével jár. Azaz hazánk legjobb termőképességű, védendő földjeit tennénk tönkre egy kis adóbevételért. Ezeket a földeket közművesíteni kellene: kilométereken keresztül új vezetékeket, utakat kellene építeni. Az ilyen helyekre a munkábajárást vagy egyénileg gépjárművel kell biztosítani, ami növekvő autóforgalmat jelent a városnak, vagy új közésségi közlekedést biztosítani oda. A ritkás beépítésű területen csak alacsony színvonalú, ritkán járó szolgáltatással éri meg a buszjárat, ami inkább viszi a pénzt, mint fejlődést hozna a városnak.
Természetesen a városi sűrűsödés is infrastrukrurális beruházásokat jelent. A családi házas övezetre méretezett közműhálózatban kapacitást kell növelni ahhoz, hogy jelentősebb cégeknek otthon adó irodaházakat lehessen építeni. De ez a közműfejlesztés a meglévő hálózat korszerűsítését is jelenti, azaz a meglévő, romló műszaki rendszerek ezáltal fejlődnek (nem kiterjedésében lesz nagyobb a hálózat, amit aztán drágábban lehet üzemeltetni és karbantartani, hanem kapacitásában lesz nagyobb és korszerűbb, mely a lakosságot is nagyobb biztonsággal szolgálja ki).
Külön ki kell emelni a közúti kapacitás problémáit. A 20. század bebizonyította, hogy az egyedi gépjárműves közlekedés nem lehet megoldás: légszennyezés, por, zaj, dugó, parkolási problémák jelzik a módszer tarthatatlanságát. A város sűrüsödésével több célpont, ezáltal - első blikkre - több parkolóhely és szélesebb út tartozna. Mintha a sűrüsödést a gépjárműforgalom és a parkolóhelyek rögtön ritkítanák is, s minden felületet a gépjárműveknek kellene adni. Ez azonban mára bebizonyosodott, hogy nem így van. A nagyvárosok világszerte sorra zárják el belvárosaikat a gépjárműforgalom elől. Gyalogos zónák, jó közösségi közlekedés, kerékpáros infrastruktúra jellemzi a 21. századi városfejlesztéseket. Olyan közterületek, ahol az ember szívesen gyalogol 5 percet.
Tudják, mekkora terület érhető el 5 perc gyalogással? Igen, ez azt jelenti, hogy a két vasút közti területre nem kell hatalmas autóforgalommal számolni. A Fővárosból Érdre ingázó munkavállaló a vasúttól, az érdi munkavállaló a buszmegállóktól kényelmesen elsétálhatna a munkahelyére. Ahogyan a Fővárosban a metróvonalak menti munkahelyeken dolgozók százezrei teszik nap mint nap. De eleve olyan sok ember él az érdi belváros környezetében, hogy pusztán gyalog és kerékpárral is sokan elérik a területet.
És persze a sűrűsödést is ésszel szabad csak engedni. Nem úgy, ahogyan azt T. Mészáros András 2009-ben egyszer már megálmodta. Akkor 9 toronyházat álmodott Érd belvárosába. Ahogyan akkor is írtam, a rosszul lehatárolt (a vasút volt a szabályozás határa, azaz a központot nem terjesztette ki a Diósdi út irányába) szabályozásba lepötyögtetett tornyok inkább spekulációra adtak okot, s a megnövekedett belvárosi forgalomra semmilyen megoldási kísérletet nem tett. De még csak land markot, szimbólumot sem képzett az épületekből, azaz építészeti értelemben semmit sem kezdett a 15-20 emeletes épületekkel.
Nem kell rögtön világvárosi magasságokba emelni a beépítést, elegendő egy kertvárosi városközpont helyett egy kisvárosi városközpont ösztönzésébe fogni. A Budai út ezredfordulón épült házsorának beépítési magassága és sűrűsége ideális lenne az Önkormányzat álatl már elfogadott tervek által jelölt területeken is:
Az Alispán, Mária, Nóra utcákban és a Diósdi út mentén, de az Érdliget vasútmegállóhoz kapcsolódóan a Duna utcában is jó érzékkel találta meg az Önkormányzat azokat a helyeket, ahol a családi házak helyett a városi beépítésre kell fókuszálni.
UPDATE 190329 Simó Károly alpolgármester vagy (1) szövegértési problémákkal küzd, vagy (2) direkt hazudik. A fenti cikkre ezt bírta mondani az érdmost szerint: "Tudják, hogy Érd fenntartható fejlődéséhez szükséges az ipari park, de ezt is hazugságokkal támadják – azt mondják, nem adóbevételekre, hanem irodaházak építésére van szükség. Ez Varga Illés Levente álma, a hazugságsorozat egyik kiötlőjéé. Ezekért a személyes mutyikért rombolnának le mindent, amit az érdiek közösen építenek évek óta. " Értik? Városunknak egy olyan alpolgármestere van, aki szerint
| sajnos az iparűzési adóról azonnal a zöldmezős, azaz szántóföldek beépítésével járó ipartelepítésre gondolnak. Pedig adót az íróasztalnál ténykedő cégek is fizetnek. |
= | azt mondják, nem adóbevételekre, hanem irodaházak építésére van szükség |
--------
A bevezető kép Meggyesi Tamás Magyarország lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája (1986) című könyvéből származó felhasználás.
Az álló övezeti illusztrációt a Pinterest-en találtam.