2009. január 16-án, pénteken 18:00 órai kezdettel a Polgárok Háza földszinti tanácstermében Építészfórum volt. Ez egy nemes célt szolgáló alkalom, ahol a városban élő, városban dolgozó építészeket tájékoztatják a folyamatban lévő fejlesztési, szabályozási ügyekről, illetve a szakembereknek lehetőség nyílik a problémáik felvetésére, gondolataik megvitatására. A meghirdetett program ezúttal a következő volt:
- Építészeti tervezési pályázatok a közbeszerzési és építész kamarai szabályzatok előírásainak értelmében
Előadó: Asztalos Zoltán a Pest Megyei Építész Kamara elnökségi tagja. - Érd Városközpont és Mihálytelep területére készülő rendezési tervek és HÉSZ egyeztetési dokumentációjának megvitatása
A készülő rendezési tervet Koszorú Lajos tervező mutatja be. - A városi köztemető bővítésére készült rendezési terv megvitatása
Az elfogadás előtt álló tervet Párkányiné Kóta Zsuzsanna tervező mutatja be.
A fórumot megelőzően az egyeztetési anyag lényegi elemeit elektronikusan közzétették itt:
http://www.erd.hu/felhivasok/epiteszforum.html
Jelen jegyzet nem a teljesség és egy publikáció maximális igényével, de a valós történések tükrözésének igényével készült a feljegyző helyszínen készült jegyzeteinek felhasználásával. Az itt leírtak törekvése nem a személyes vélemény, hanem az információ továbbítása.
A fórumot Mártonffy Gábor főépítész bevezetője indította. Bevezetőjében elmondta, hogy elsődleges cél a szabályozási tervek megvitatása.
Rumi Imre a közmeghallgatáson elhangzott szakmai észrevételezésről és annak utóhangjairól szólt. Mint ismeretes, Érd MJV Önkormányzatának Közgyűlése közmeghallgatást tartott a közelmúltban, ahol a helyi építészek közös levéllel fordultak a város vezetéséhez. E levélben alapvetően 5 problémakört fogalmaztak meg.
1. A szabályozási tervek kapcsán. Szakmai körökben országos egyetértés és etikai vélekedés van a közpénzekből megvalósuló beruházások, tervezések tekintetében. Ez a széles nyilánosság számára és a politika számár nem teljesen magáévá tett álláspont. Nevezetesen az, hogy a közpénzekből épülő beruházásoknál nem tervezőt, hanem tervet kéne választani. Több településen is sok tervpályázat van, ahol a megfelelő tervet keresik, de Érd az utóbbi években ezt nem így gyakorolja. Amint ezt T. Mészáros András polgármester válaszában jelezte, nem is tartja elképzelhetetlennek e gyakorlat megvalósítását. E témakör kifejtésére Asztalos Zoltánt, a Pest Megyei Építész kamara elnökségi tagját kérte fel a következő napirendi pontban.
2. A rendezési tervek jóváhagyó eljárásának keretében a helyi építészeket is vonják be a munkába. Mint Rumi Imre elmondta, ez régen így volt, de 2006 óta nem így van. Polgármester úr ennek sem látja akadályát.
3. A tervtanács működése. Január elején írt egy cikket, amit az építészfórum le is közölt. Mivel a jelenlévő kollégák a PMÉK berkeiben foglalkoznak a tervtanácsi kormányrendelettel, így ezt most itt részleteiben nem fejtettük ki.
4. Üvegzseb A város honlapjának üvegzseb rovatában nincsenek, vagy csak jelentős késéssel jelennek meg a tervezési szerződések. Eklatáns példa, hogy adás-vételi szerződéssel vettek meg tervet, ami nonszensz, hiszen pl. egy utca vízelvezetésére nincsen megvásárolható terv, annak tervezését megrendelni kell és nem venni.
5. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését át kéne gondolni. Az építéshatóság csoportként működik, holott ildomos lenne önálló irodaként, és stabil (!) szakembergárdával ellátni a feladatot. A kiadmányozás és ellenőrzés kérdése sem oldható meg így megnyugtatóan. Jól bevált gyakorlat, hogy két kiadmányozó van egy építéshatóságon: a vezető és helyettese. Ők egymást ellenőrzik, azaz ha az egyik az aláíró, akkor a másik ellenőrzi. De ha a felettes nem szakmabeli (mint Érden), akkor ez nem megvalósítható. A főépítészi irodáról szólva feltétlenül le kell szögezni, hogy egy ekkora városban 4-5 fővel kéne működnie.
Asztalos Zoltán (a Pest Megyei Építész kamara elnökségi tagja) rögtön az elején leszögezte, hogy nem kíván tanácsot adni, nincsenek javaslatai, csupán elmondja a véleményét. Hogy mi valósul meg egy adott városban, az annak lakóin múlik.
Vannak kényszer kamarák és vannak nem kényszer kamarák. Az építészeké kényszer kamara, ami annyit tesz, hogy aki tervezni akar, annak a kamarai tagsággal rendelkezni kell. A szakmagyakorlást kényszer szabályokkal és nem kényszer szabályokkal szabályozzák. Az építészeti versenyt és kollégákkal szembeni versenyt ennek tükrében kell vizsgálni. Az építészeti verseny lényege, hogy a legjobb tervet keressük és a hozzá tartozó tervezőt. Az árversenyről tehát szó sincs, ez etikátlan. A versenynek két területét szabad (és kellene) megkülönböztetni: közpénzből és magánpénzből megvalósuló beruházások. A két területre két külön szabály kéne, de sajnos nem így van.
A (kamarai etikai) szabályzat szerint építész nem vállalhat el olyan feladatot, amelyet versenyeztetni kellene. Tehát ha a közbeszerzési törvény alapján közbeszerzés kell, akkor nem lehet elvállalni anélkül. Ennek betartása nem az egymás előli munkaelhalászás a célja, hanem az építészeti nívó, a szakmai maximum megtalálása.
Sajnos azonban számos kijátszási mód ismert:
- direkt megbízás: ez könnyen megtámadható, lásd előbbi szabály
- mondva csinált pályázat 3-4 meghívottal: ezek nem szabályos pályázatok, etikai vétség alapján lehet megtámadni
- 20 MFT feletti szolgáltatás igénybevétele: ennek bevett módja, hogy olcsóbb vázlattervet szállít a tervező, majd a szerzői jog alapján dolgoznak tovább, de ez is semmisé tehető, hiszen a produktum értékhatára (ami meghatározza a közbeszerzés szükségességét) ugyanaz marad. (Ez a módszer gyakorlatilag csak a településtervezésnél járható, ahol a beruházási érték nem meghatározható.)
Tilos, mégis gyakori a csak ár alapján való ajánlat, verseny.
Meglátása szerint, ha a tervezők betartanák a kamarai, etikai szabályokat, akkor sokkal tisztábbak lennének ezek a viszonyok. Gyakorlatból mondja: megéri.
Koszorú Lajos, az Érd Városközpont és Mihálytelep területére készülő rendezési tervek tervezője rövid, de kimerítő előadásban vázolta az közzé tett szabályozási tervjavaslatok gondolatmenetét (sajnos a szabályozás egyik lényegéről, a paraméterezésről, a szövegszerű megtestesülésről nem volt mód érdemben tárgyalni - a szerk). Emlékeztet rá, hogy Érden is folyamatban van az Integrált Városfejlesztési Stratégia megalkotása. Ennek módjáról, jelentőségéről és újszerűségéről szólva többek között azt emelte ki, hogy validált kiindulási adatokból, a valós lehetőségek alapján, a realitás talaján állva állapítja meg az irányokat. Az önkormányzatok sajnos kötelező nyűgként élik meg ezeket a folyamatokat, s kevés is a jó példa az alkalmazásra.
Érdet az országos szerkezetben vizsgálva látni kell, hogy a budapesti régió déli ipari-kereskedelmi szoknyájának nyugati szélén fekszik.
Érd központja nem nevezhető klasszikus központnak. Nem orgaikusan nőtt, messze nem felel meg egy 60 ezres város igényeinek, nemhogy kistérségének. A szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy kialakult egy "SZIGET" az M6 és vasút, 6-os és 70-es átal határolt területen (470 Ha), ami a déli mezőgazdasági területek és az északi kertváros által van közrefogva. Jellemzője a spontán betelepülés.
Azt is meg kell állapítani, hogy nincs olyan átgondolt önkormányzati ingatlangazdálkodás, ami biztosíthatná, orientálhatná a befektetők, intézmények betelepítését. Ha pedig nincs terület, nincs lehetőség az előkészítésre, akkor bukás a kórház, a bíróság, stb. beruházásoknál ...
A jelenleg érvényben lévő szabályozásban egy védő típúsú szabályozás van, ami (érthetően) védi a kertvárosi értékeket. De azt látni kell, hogy az érdi kertváros egy igen mozaikszerű, vegyes kertváros. Érden tehát fel lehet vetni a karakter kérdését, azaz egy saját belvárost létrehozni, ami jóval több, mint egy központ, ez egy identitást adó akció.
A tervezők úgy gondolják, hogy a jelenlegi ipari funkció túlságosan konfliktusos helyzetben van a kialakult "sziget" -tel. Nem szerencsés, hogy a gyűrűn belülre kerül a forgalom, ide inkább intézményi elhelyezés lenne szerencsés.
A városközpontban jelenleg az alábbi pontoktól várható nagyobb szerkezeti formálás:
- ROP rehabilitációs pályázata,
- a Kálvin tér megújulása,
- a Ritmust megvásároló Lidl fejlesztése,
- egy új irodaház a volt busz pu. helyén,
- a lakótelepen mélygarázsok építése
- a múzeum és környékének feltárás, felújítása
A közlekedés vizsgálatánál is alapvető megállapításokat kell tennünk. A diósdi átjáró nevetségesen kevés, az É-D-i átjárhatóságot komolyabban fejleszteni szükséges (a terven 3 új átjáró (?) látható). Hasonlóan a K-Ny-i kapcsolatokat is kiemelten kéne kezelni. Az M7 mostani lehajtójától nyugatra új lehajtó építése szükséges, de ez a terület most nem tartozik a tervezési feladathoz.
A vázolt tervek szerint az Alsó és Felő utca Budai úti végén a forgalom megszűnne, helyette mélygarázs, közpark, köztér lenne (az bennem azért felmerül, hogy az ófalusi forgalom akkor miként érkezne a központba ...).
A Ritmus parkolójából és az áruház helyén közpark kerülne kiszabályozásra. Ez komoly dilemma: a város akarja, a Lidl nem. De területcserékkel talán feloldható a konfliktus.
A vegyes övezetekre egy differenciáltabb szabályozást adna a tervezet. Kiindulás volt, hogy a mai HÉSZ eszközeivel dolgozzanak, s ez egy kicsit ezen a ponton billeg, hiszen a HÉSZ-ben jelenleg nincsen ilyen átmeneti övezet. Többször felmerült az egyetem, campus befogadásábak gondolata is, ezt a Koós Károly SzKI közelében lehet megvalósítani. A helyi védett területek kisebb átalakítására is szükség lesz.
A Mihálytelep tárgyalásakor is tisztában kell lenni az adottságokkal. Itt van lehetőség ipari vágyányokra. Nagy gond a transzformátor telep elhelyezése. Ez 35 éves, techniaki avultsága okán tehát megérett a cserére. Az ide vezető vezetékek védő távolsága 6 Ha területet érint, s ezek ráadásul az úthálózathoz sem igazodnak. A tervezett temető területén is hasonló a helyzet. A megmaradó, hasznosítható terület igen szabdalt, nehezen hasznosítható területet ad. Elképzelhető, hogy a trafó kikerül délebbre, a Frigó mellé.
Kereskedelemnek a terv csak az M6 csomópontjában adna helyet.
A bemutatót követően a jelenlévők tehették fel kérdéseiket.
Hol a főtér?
- A válasz röviden: Majd kialakul. Nem lehet csak úgy valahová letnni egy főteret.
A későbbiekben többen visszatérnek még erre a kérdésre. Felvetődik pl., hogy ha toronyházakat csak úg le lehet tenni, akkor egy főteret miért nem? Ez vélhetően nem szakmai, hanem megrendelői válasz.
Túl kéne lendülni a vasúton, ha a belváros szabályozásával foglalkozunk.
- Ez igaz, de a feladat területi lehatárolása ez.
Később visszatérő kérdés ez is. A kialakult aluljárós sétálóutca tengelyének vizsgálata nélkül sánta a terv. Hiszen ennek a területnek a bekapcsolása a feladatba kihozhatná, hogy a belvárosban sokat leírt K-Ny tengelyén kívül van egy sokkal fontosabb, É-D-i tengely (tehát a Budai úttal egy szinten kell szólni a Diósdi útról is).
Hiányzik a probléma-felvető lap, ami bő másfél évtizedes, s ezzel is kéne kicsit foglalkozni.
- Nem érkezett reagálás (nyilván valóan a tervező nem lett teljesen képbe hozva az előzményeket illetően - a szerk).
Vizsgálta-e valaki, hogy mekkora városnak a központjáról beszélünk?
- Nem érkezett érdemi válasz (nyilván valóan nem a tervező feladata erre válaszolni - a szerk).
Irdatlan mennyiségű VT övezeti terület van jelenleg, talán sok is.
- Ebben egyetértés volt. A sok VT (szerkezeti terven kék nyalábok) elhibázott döntés volt, hiszen nem strukturál. De jelen munkának nem tárgya a felsőbb területek szabályozása.
Miért nem foglalkozik senki a lakóteleppel? Ezt már - avultsága okán - le lehetne bontani. Ki vizsgálta ennek a helyzetét? Ott is lehetne egy központ ...
- Ez nem volt kérdés, fel sem merült. Az ott lakóknak valószínűleg más véleménye lenne.
Ez az egyetem leányálom. Idén az I. általánosba annyian iratkoztak be, mint I. egyetemi évfolyamra, azaz rövidesen negyedére kell zsugorítani a felsőoktatást, nem újakat nyitni.
- Ez a közbevetés szintjén rekedt gondolat, de a terem hangulatán az egyetértést lehetett érzékelni.
"A közlekedés állati nagy probléma". Mi a szervi problémákkal foglalkozunk, miközben koszorúérproblémák is vannak: közlekedés kijutni és bejutni sem lehet.
Mint Rumi Imre emlékeztetett, kb. 2 éve Budafok kezdeményezte, hogy a két város összefogásával kezdeményezzék a két vasúti pálya egyesítését (apropóként szolgál a vágányzat felújítása és korszerűsítése, az elővárosi és sebesség eemelésének fejlesztései). Sajnálatos, hogy ennek a kezdeményezésnek Érden nincsen, nem volt támogatottsága (egy polgármesteri támogató levelen túl semmi nem történt). Pedig az egyik felszabaduló vonal heylén lehetne ea sokat áhított új út. De ez a hajó már elúszott, ezt illik is tudomásul venni (felújítások, stb.)
A beszélgetés kapcsán kiderült, hogy a tervezési-szabályozási munkákat egy magáncég finanszírozza.
Utolsó napirendi pontként a temető bővítéséről kaphattunk tájékoztatást. A tervet és előéletét Főépítész úr ismertette. Leszögezte, hogy a tervezetről vita van a testületben is, s igen nagy lakossági érdeklődés, észrevétel jellemezte az egyeztetési eljárást (ilyen nagy aktivitást nem igen tapasztalt más terveknél). Eredmény, hogy a Júlia út települési mellékútként megmaradhat (eredetileg a temető belső útja lett volna)
Elhangzott vélemény: ez a terv egyszerűen kegyeletsértő. A területen légkábel van, a javaslat erre azt mondja, hogy föld alá vele ... de ez vicc ... magasfeszültségi kábelekre, kábelek közé temetni?
Másik vélemény szerint, ha óriási pénzért ki is váltják a kábeleket, akkor is luxus, s az előbbi napirendi pontban ismertetett "sziget" elmélettel ellenkezik is a temető itteni bővítése.
A szakmai vélemény egyértelműsíthetően ellenkező: ide nem szabad temetőt tenni. Hogy egy temető ma egy európai kultúrában belterületi közpark, vagy külterületi emlékhely, az egy olyan általános társadalmi vita, melynek erdménye nem várható el egy ilyen fórumtól. Elhangzott, s ellenvélemény nem fogalmazódott meg, hogy tudomásul kell az alábbiakat. Ez a temető bezárult, városközpontba zárt, egy zárvány. A további temetkezések egy 50 éves távlatú, hosszú távú döntésnek, kérdésnek kell lennie. Akarunk-e nagyvonalúak lenni, és egy közparkos temetőt csinálni, vagy csak toldozgatunk.
A fórumon a város vezetését politikai területen nem képviselte senki, hiszen a fórumnak nem is az a célja, hogy szakma kontra döntéshozó párbeszéd legyen. A fórum szakmai fórum, s ennek megfelelően a városháza szakmai oldalról képviseltette magát: a teljes főépítészi iroda (2 fő), és egy fő az építésügyi hatóságról.
Kapcsolódó fórumok:
Magas házak Érden
Fejlesztési és szabályozási tervek
Városfejlesztés
A tervek egyeztetési anyagai elérhetőek itt:
http://www.erd.hu/felhivasok/epiteszforum.html
