Érdlakó

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási és Művelődési Bizottsága 2011. 05. 19-én tartotta rendes ülését. Napirenden a Hunyadi Mátyás és a Széchenyi István iskolák megszüntetése és új intézmény alapítása. Az ülés a törvény erejénél fogva nyilvános, így a két iskola szülői munkaközössége szép számban képviseltette magát. Igaz, a Hunyadi Iskolát elmulasztották meghívni. 

Mint az igazgatónő felszólalásából kiderült, nem kapta meg a meghívót, az ülésről egyik pedagógus társától szerzett tudomást. (Kiderült, hogy éppen ezen meghívót küldték rossz e-mail címre. Lehet, hogy „csak formaságnak” tekintették a meghívást. A Széchenyi igazgatója is csak azért kapott meghívót, mert a bizottság kültagja is egyben.)

Mi is az, amit meg kell szavaznunk?

Igen gyorsan kiderült, hogy az anyagokat a bizottság tagjai is csak előző nap kapták meg. Csőzik László fel is tette a kérdést, hogy tekintettel az előterjesztésen is szereplő május 17-i keltezéssel miként teljesül a jogszabály által előírt május 15 napos véleményezési határidő akkor, amikor a közgyűlés 26-án ülésezik, jogszabály az intézményátszervezésre pedig csak május 31-ig ad lehetőséget. A humánpolitikai osztály vezetője, Sárközi Márta állítása szerint véleményezésre csak azt az anyagot kell kiküldeni, ami megvan az adott pillanatban. (Kérdés: így, ha nincs meg semmi, akkor elegendő egy üres lap megküldése?) Szerinte nem probléma, hogy a szülők, a pedagógusok és a diákönkormányzat véleményezésre nem kapja meg az előterjesztést, hiszen az akkor még nem is volt ismert. (A megjelent szülőknek egészen más véleményük van erről.) Az ülésen tapasztalt, időnként fellépő zűrzavarból azt lehetett kikövetkeztetni, hogy a bizottság sem a végleges anyagot kapta meg, csak annak tervezetét.

Az előterjesztésről az is kiderült, hogy ugyanazon az iktatószámon két különböző címzettnek két különböző tartalmú "irományt" küldtek meg, így aztán nem is csoda, hogy azok elbeszéltek egymás mellett, nem értették egymást. Előző napon még módosították az előterjesztést azért, mert kifelejtettek egy fontos törvényi pontot, utólag ezt betoldották: a szülőnek joga van nem elfogadni az alapítandó iskolába való átlépést, számukra a Batthány és Teleki iskolákat jelölték ki.

A szülők tehetnek mindenről és még értenek is hozzá

A bizottság elnöke elmondta, hogy az iskola rossz híre miatt jutott ide a Hunyadi. Ez minden Érden lakó szülő felelőssége, mert valótlanságokat terjesztenek egyes intézményekről. Felelősek azok a szülők is, akik más intézményekbe hordják gyermekeiket, mint amit számukra a Bizottság meghatároz. Felelős Leszák Ferenc igazgató úr is. Hogy miért is, az nem volt teljesen érthető, talán azért, mert jó pedagógus munkatársaival egy népszerű és jó iskolát vezet? (Természetesen a fenntartó semmiért nem felelős. Nem felelős azért, hogy korábban bezárta a II. Lajos Általános Iskolát. Nem felelős azért, hogy vannak olyan iskolák, ahol az eltérő finanszírozás miatt nincsenek tagozatok.)

A bizottsági ülés többször került olyan helyzetbe, amikor a képviselők tanácstalanul néztek egymásra (Mórás Zsolt képviselő félálomban és unottan mobilozott, laptopját bújta), s nem egyszer kénytelenek voltak kijelenteni, hogy ezt nem tudják, ehhez nem értenek, ennek utána kell járni. A Polgármesteri Hivatal előterjesztést készítő munkatársai sem tudták a felvetett kérdéseket a Képviselők számára megválaszolni. A szülők ezzel szemben felkészültek voltak. Nem véletlenül, hiszen a közszolgálatot hivatásszerűen űző, jogszabályokat önállóan is értelmezni képes pedagógusok, közgazdászok, mérnökök, jogászok védik gyermekeik érdekeit. Szemlátomást a döntéshozó nem nőtt fel e feladathoz úgy, mint a szülők. Kopor Tihamér gúnyosan jegyezte meg, hogy "úgy látszik, a szülők ehhez is jobban értenek". Az ülésen megjelent és hátul helyet foglaló Segesdi János alpolgármester beszólásában pedig azt tartotta méltánytalannak, hogy ilyen tanult és felkészült szülők dolgozhatnak a köz szolgálatában.

Amikor a PR süt át mindent

A szülők számos érvet és szempontot tártak a bizottság elé, de csak azokra reagáltak, melyek korábban már elhangzottak, s fel tudtak készülni a PR válasszal. Ezeket azonban jól begyakorolva, rutinosan adták elő. Ezek szerint a mintegy másfél kilométeres távolság nem jelentős távolság, a 70-esre majd zebrát festenek (a város más részein évtizedbe is beletelik ugyanez, de hát más zsebére könnyű ígértet tenni: a 70-es nem is az önkormányzat kezelésében van), a vasút alatt meg van aluljáró (megjegyzendő, hogy ez nem városi, nem közlekedési aluljáró, hanem állomási aluljáró, amit elvileg csak a MÁV utasai, a jeggyel rendelkezők vehetnek igénybe). Az aránytalan teherre azt mondták, hogy a szakértő szerint nem ró aránytalan terhet a szülőkre (a szakértő alaposságáról a későbbiekben még szólunk). Ha csak napi két úttal számolunk (oda-vissza), akkor 6 km többletet jelent a két telephely közötti távolság, ami jelen benzinárakkal számolva évi 50-60.000 Ft többletköltséget okoz. Ezt minden olyan szülőnek be kell vállalnia, akinek több gyereke van, s egyik gyermek az egyik telephelyre, a másik a másik telephelyre fog járni. A családbarát önkormányzat szakbizottsága ehhez sem tudott érdemben hozzátenni.

És ezen kívül még számos kérdés gyakorlatilag (azaz elfogadható) válasz nélkül maradt. Pedig ezen kérdések megválaszolatlansága a szakértői anyagok szakmaiságát is kétségbe vonják.

Válasz nélkül maradt kérdések

A Széchenyi autista gyermekek integrált nevelésére kijelölt intézmény, a Hunyadi pedig a diszgráfiás gyermekek nevelésére. Mindkét "specialitás" feltétele, hogy osztályonként 1 gyerek integrálható, de SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekekkel együtt nem. Ha olyan helyzet fordulna elő a tervezett osztályösszevonással, hogy egy osztályközösségbe több ilyen gyerek kerülne, akkor az ilyen tanulót el kellene tanácsolni. Az ilyen gyerekeknek ezután már csak a speciális intézményrendszer maradna, azaz ezeket a gyerekeket nem integrálnák (hanem szegregálnák), s Pestre kellene hordani őket. E kérdést a szakértő nem vizsgálta. Anyagában az SNI gyerekek száma sem szerepel, mintha papíron sem léteznének. A halmozottan hátrányos (HHH) gyemekekkel sem számol az anyag. Pedig anyagi helyzetük következtében számukra különösen nagy terhet jelen az átszervezés, ugyanis - helyzetükből kifolyólag - nem autóval járnak iskolába.

A szakértői anyagban karakterfelcseréléses számhiba van. A 3. évfolyam számított létszáma az anyag szerint 161, valójában azonban 116, így nem 6, hanem csak 5 osztály van az évfolyamon. Ez azért érdekes, mert ez -1 osztályt jelent az osztályok számításánál.

A szakértői anyag nem foglalkozik azzal sem, hogy szeptembertől a mostani állapotokkal szemben a Hunyadiban 2 db kimenő 8. osztály helyett 1 db bejövő 1. osztály lesz. Ami szintén -1 osztályt jelent az osztályok számításánál.

Ez az utóbbi két számszaki hiba azonban nem 3, hanem 5 osztályösszevonást jelent, ami azonban nem 3, hanem 5 megszűnő pedagógus álláshelyet jelent. (Mindez véletlen elszámolás lenne a "nem lesz létszámleépítés" hivatalos mantrájával szemben?)

A szakértővel nem találkoztak sem igazgatók, sem tanárok, sem szülők sem a Hunyadiban, sem a Széchenyiben. A szakértő 4 munkanap alatt írta meg szakvéleményét. A bizottság 5 tagjában azonban mindez nem hagyott kétkedésre okot adó nyomot.

Műszaki, adottságbeli problémák is felmerültek. A jelenlegi 2 iskola 3 telephelyének 4 épületéből 1 telephelyet, 2 épületet vonnának ki a forgalomból. Ez a tantermekkel számolva azt eredményezi, hogy nem férnek el az osztályok. (Ha csak felületesen is belegondolunk: 9 tanterem szűnik meg, de csak 5 osztályt vonnak össze ...)

A szakértői anyagok egyik kötelező kellékeként meg kell állapítani, hogy milyen elvárásoknak, milyen jogszabályoknak való megfelelőséget vizsgálnak benne. Ez a szakértői anyag igen fontos 3 jogszabályi helyet hagy figyelmen kívül: a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit, az országos építési követelményeket és az épületek energetikai jellemzőit meghatározó rendeleteket. Ez a szülők álláspontja szerint azért problematikus, mert új intézmény alapításakor ezen előírásoknak a régi épületeknek is meg kell felelniük. Azaz új intézményt régi épületben csak akkor lehet elhelyezni, ha az az épület erre alkalmas.

Az egyik súlyos keretszám, a gyermekenként 2 m² tantermi szükséglet nem biztosítható a szakértő által felvázolt 33 fős osztályok esetén. Az új iskolában a jelenlegi osztálylétszámok is tarthatatlanná válnak. Az osztálylétszám papíron lehet ugyan alsótagozatban 31, de a nem „papír gyerekeknek” be is kell férnie a meglévő osztálytermekbe, lehetőség szerint asztalnál ülve. Sarkalatos előírás új intézménynél az akadálymentesítés is, melyet szeptemberig egészen biztosan nem fog tudni az önkormányzat megoldani.

A szülők további olyan jogszabályi helyeket idéztek be a bizottság tagjainak, melyeket a tervezet sért. Láthatóan ezeket a jogszabályi helyeket nem ismerték a képviselők, s ugyanezen boldog tudatlansággal nem is vettek tudomást róluk.

A Széchenyi iskola gazdasági vezetője szabadnapot vett ki, hogy tájékoztathassa a döntéshozókat. Hasztalan. Hiába mondta el, hogy a megszüntetést, végelszámolást nem lehet a tervezet alapján törvényesen elvégezni. Valószínűleg ezt a kérdést sem vizsgálta pénzügyi, számviteli szakember. A vezető számszaki adatokkal is szolgált: a "faházas" telephely bezárásával nem lehet milliókat megspórolni a rezsin: terület alapján arányosítva ez éves szinten 600e Ft, a villany 200e Ft (a polgármester hangfelvétel szerint is 12 millió ft megtakarítást említett a közüzemi díjakból). Természetesen pontosabb számokat egy épületenergetikai auditálás után lehtne mondani, de ilyen nincsen (pedig egy európai irányelv szerint kellene minden középületre).

A két iskola különböző tanmenet alapján, különböző könyvekből tanít. Túl azon, hogy e különbözőség összeolvasztásnál nagy gondot jelent a vegyes osztályokban, az is probléma, hogy nem ismert, szeptembertől melyiket választják majd. Holott szintén jogszabályi előírás, hogy ezeket az előző tanév végén már ismerni kell.

A néptáncoktatáson részt vevők nevében egy szülő azt sérelmezte, hogy a Hunyadiból a gyerek nem tud eljutni a művházba. (A Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény által tartott órák alsóban az iskolai tornateremben vannak, felsőben a művházban. Ez szerződések alapján zajlik több iskolában is.). Korábban felmerült, hogy vonattal milyen egyszerű a Hunyadiból a központba eljutni, de erre a szülő azt a választ adta, hogy a kisgyereket nem fogja önállóan vonatoztatni, hogy aztán Dunaújvárosban szálljon le róla. Kéri Mihály, a bizottság elnöke kitérő választ adott a problémára. Mint mondta, a Pesovár nem városi, hanem százhalombattai intézmény (ezért nem is értesítették őt, noha szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséhez nem ártott volna), de még így is támogatják annak működését. (Azt persze már elfelejti, hogy éppen azért százhalombattai intézmény, mert az Érden induló Forrás Néptáncegyüttest városunk nem bírta megtartani, nem biztosított számukra helyet, így azok igen gyorsan Százhalombattára költöztek.) Nem is egyeztettek a Pesovárral, annak igazgatója a tervezett változásokat egy szülőtől tudta meg (ezek szerint a szakértő sem vizsgálta ezt a kérdést).

Minden iskola veszélyben van

A két iskola szülői munkaközössége azonban nem csak saját iskolái, hanem a város teljes intézményi rendszerének védelmében is felszólalt. A városi Zeneiskola tervezett összevonása a Kőrösivel szakmailag kifogásolható. A Teleki és a Batthyányi iskolák (azaz a város két ellentétes végében található, peremkerületi iskoláinak) összevonása ésszerűtlennek és megmagyarázhatatlannak tűnik. Természetesen az iskolákat fenntartó önkormányzatnak fel sem tűnik, hogy az alulfinanszírozott, város peremén lévő iskolák néptelenednek el azért, mert az autóval munkába járó szülők képesek más iskolába vinni a gyermekeiket. A városi költségvetésnek éppen ez a jó, hiszen így „a helyi adófizető” a szomszédban veszi igénybe az alapvető szolgáltatásokat.

Az összevonást tartalmazó előterjesztésbe keveredett a minden iskolát megszorító, azonnal végre hajtandó polgármesteri javaslat. Ez azonban már a bizottság tagjainál is „kiverte a biztosítékot”, s ezen javaslatot szép csendben, egyhangúan elutasították. Azt azonban tudnunk kell, hogy a Bizottság csak véleményezett, így az előterjesztő polgármester a jövőheti közgyűlési ülésen élesben veszi elő „ötletét” és a döntés ott születik. Kíváncsian várhatjuk, hogy a bizottsági ülés „hősei” melyik gombot nyomják meg polgármesterük nagyszerű javaslatára.

(A rejtett „apróságok”: emelt szintű oktatás városi finanszírozásának megszüntetése, maximum osztálylétszámok a város minden iskolájában (ez csak akkor megtakarítás, ha a meglévőket összevonják), napközik 16 órától történő összevonása)

Leszák Ferenc módosító indítványt terjesztett elő (elérhető itt: szechenyierd-szmk.blog.hu), melyet azonban a bizottság érdemi vita nélkül elvetett.

Emlékeztetőül a bizottság tagjai

Akik fegyelmezetten nyomták a gombot:

Kéri Mihály
(elnök, képviselő, a Szepes Gyula Művelődési Ház művészeti vezetőjeként kap városi pénzeket),

Kopor Tihamér
(tag, képviselő, az Érdi TV foglalkoztatja),

Mórás Zsolt
(tag, képviselő, tanár a Batthyányban, az Érdi Sport Kft.-n keresztül kap jelentős városi támogatást),

Orlai Sándor
(külsős tag, az Érdi Lap főszerkesztője, ő írja különböző neveken és név nélkül a gyalázkodó cikkeket, a Balaton 19 Kft.-n keresztül kap jelentős városi támogatást),

Tornai Tibor
(külsős tag, tanár a Batthyányban).

És akik ellene szavaztak:

- Leszák Ferenc (külsős tag, a Széchenyi igazgatója),
- Dr. Csőzik László (tag, képviselő, 2 cikluson keresztül alpolgármester),

Az ülésen megjelent még Segesdi János alpolgármester (az ülés alatt Mórás képviselő urat két alkalommal is kihívta egyeztetésre, szót nem kért, de pár alkalommal közbeszólt) és Antunovits Antal képviselő (nem mutatott aktivitást, csak figyelt).

Margóra

A demokratikus társadalmi rendszerek lényege az, hogy az egyéni érdekeket kell a közösségi érdekekkel összhangba hozni. Erre a tervező-szervező szerepre választjuk a képviselőket. Az ugyanis teljesen természetes, hogy a szülő a legjobbat akarja gyer mekének, s ezért a jobb iskolákba próbálja íratni őt. Ezt nem lehet felróni neki, hiába vádolja ezzel a szülőket Kéri Mihály bizottsági elnök úr és T. Mészáros András polgármester úr. Aki évek óta mulaszt, az a város vezetése. Ez a városvezetés immár 5 éve figyeli tétlenül az elvándorlás eseményeit (a beíratott gyerekek száma úgy csökken, hogy közben a városban évről évre több az iskolás korú), s minőségi oktatással nem is próbálja meg helyben tartani a gyerekeket.. Sőt, tevőlegesen ront a színvonalon: a Hunyadi C osztályának felzárkóztató programját éppen ők szüntették meg korábban, s sok szülő szemében éppen ezért veszített vonzerejéből az iskola. Az pedig csak a széchenyis igazgató és pedagógusok érdeme, hogy évről évre egyre többen szeretnék az iskolájukba járatni gyermekeiket. (Idén úgy indult 3 osztály, hogy egy 4. osztálynyi kérelmet el kellett utasítani.) Ilyen esetben nem kell az intézményt és vezetőjének megbízatását megszüntetni.
 

Kapcsolódó tartalmak

• a szakértői anyagok és az előterjesztés
• az Érdi TV csak ennyit látott
• az Érdlakón a témában ezeket írtuk
• a Széchenyi Iskola honlapja
• a tiltakozók facebook csoportja

A képek csak illusztrációk.