klímavédelem

  • Hogyan lesz politika a csapadékvíz-elvezetés? Hogy jön a norvégcivilezés és sorosozás az özönvíz-szerű esőzések elleni védelemhez? Ha van egy kis ideje, üljön le és nézze meg! Sokkal okosabb lesz utána!

  • Magyarországon az idei tél átlagosnak volt mondható, február végéig nem volt csontig ható hideg, bár sokan hiányolták a téli tájakra jellemző, sportoláshoz alkalmas hótakarót. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a telünk kissé aszályosra sikerült, pedig a növényeknek szüksége lenne a talajba beszivárgó, olvadó hólére is. A Föld más területein viszont sokan szenvedtek a szélsőséges időjárástól, az Egyesült Államokban mínusz negyven fok alá süllyedt a hőmérséklet, Ausztráliában viszont negyven fok fölötti meleg tombolt, Ausztriában több méteres hó keserítette meg az emberek életét.

  • Merném azt állítani, hogy a klímaperek ügye pont azt mutatja meg, hogy a különböző jogállami deklarációk mennyire vehetők komolyan, mennyire tudok én, az Egyszerű Állampolgár a jogaimmal élni, mit érnek a szép szavak akkor, amikor a társadalmi rendszer alapjait érintő kérdésekben kellene a hatalom és a tőke ellenében több milliárdnyi ember élethez fűződő jogainak érdekében védelmet biztosítani. Mennyire véd engem a JOG a politikai döntésekkel szemben akkor, mikor az egészséghez fűződő jogaim gyakorlását lehetetlenítik el az általunk választott képviselők. Avagy mit ér a jogállam, ha a politikusainkon múlik.

  • Két hónapja, október elején, a Közgyűlés alakuló ülésén nyílt levélben jelentettük be, hogy ha 2024 év végéig nem változtat gyakorlatán, akkor 2025 elején elindítjuk az érdi klímapert. Mindezt minden képviselő saját postafiókjába címezve is megkapta elektronikus levélben. Eltelt az idő kétharmada, de az Önkormányzat nem tett semmit.