2025 januári közgyűlésen Szűcs Gábor alpolgármester kedélyeskedve-viccelkedve folytatta a terelést, s érdemi információkat továbbra sem szolgáltat az Önkormányzat. Hiába az élcelődése, ha átlátható lenne a Városháza működése, s minden közérdekű információ kint lenne a honlapon, akkor nem lenne ennyi képviselői felvilágosításkérés. Hogy érthető legyen miben terel az alpolgármester, mondok egy példát.
Tetlák Örs kérdése és az arra adott válasz itt meghallgatható. Szűcs Gábor pontosan tudja, hogy nem a kész terveket kell egyeztetni a lakossággal, hanem már a tervezési program összeállításakor ki kell kérni a véleményét. Csak ezt ő nem szereti. Azt mondja, hogy keményen tárgyaltak az állami beruházóval, de azt nem mondja el, hogy miről. És 14 jelenlévő képviselőből 10 ezt elfogadta. Azaz a Szövetség Érdért frakció szerint elég a tervezés végeredményét közölni a lakossággal, nem kell az igényeket előtte meghallgatni.
Pedig vannak olyan igényeink, melyeket a városvezetés nem képvisel a titkos tárgyalásokon. Ezt iparági pletykákból értesülve állítom. (Azért is lenne jobb a nyílt kommunikáció, hogy ne pletykákból, titokban továbbított fájlokból kelljen kihámozni, hogy mi épül a mi pénzünkből a mi városunkban.)
Egyetlen példát mondok: a Sóskúti aluljáró.
Műtárgyak az M7 érdi szakaszán
Az M7-es autópálya bal pályája 1966-ban épült meg Törökbálint és Martonvásár között, majd 1972–1975 között került sor a jobb pálya kiépítésére Törökbálinttól Székesfehérvárig. Az autópálya kettészelte Parkvárost, ami azokban az időkben még annyira nem volt nagy probléma a jellemzően zártkertes hangulatú weekendtelepen, de mára megbosszulta magát az, hogy az autópálya érdekeinek rendelték alá a műtárgyakat, s a város fejlődési érdekeit figyelmen kívül hagyták.
Az autópálya érdi szakasza 2008-ban a Budapest irányába három forgalmi sávossá történő bővítéssel nyerte el mai állapotát . Ekkor, hiába kérték az érdiek, hogy a Bem térnél az Iparos úti aluljárót szélesítsék, ez akkor nem történt meg. Hogy mennyire a sziklaszilárd állami szempontok, s mennyire az érdi városvezetés gyenge lobbiérdeke miatt, azt nem tudhatjuk. De tény, hogy általában a magyar települések ennél sokkal hatékonyabban tudtak elérni eredményeket az autópályaépítésekben akkoriban is. A velünk élő műszaki következményeket tekintve túl azon, hogy csúcsidőben dugót eredményez a szűk keresztmetszet, lehetetlenné teszi a kerékpáros infrastruktúra megépítését is.
Az elmúlt években - szintén nyilvános vitákat kerülve, a közlekedésfejlesztési szakma által erősen vitatott szükségességgel - döntés született az M1 és az M7 autópályák új forgalmi sávokkal történő bővítéséről. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) műszaki vezérigazgató-helyettese, Kertesi Tamás a Magyar Építőknek adott interjújából kiderül, hogy 2028-ban (más értelmezés szerint 2027-ben) tervezik elkezdeni az építési kivitelezést. Ehhez a tervekkel 2025-ben már rendelkezni kell, ezért nagyon időszerű az a kérdés, hogy sikerül-e a múlt hibáit kijavítani, s figyelmbe venni az érdiek, valamint az érdi városfejlesztés és városüzemeltetés szempontjait is.
Érd - szintén a társadalmasítást kerüleve - készülő várostervének egyeztetési anyagát (HÉSZ tervezet 6. melléklete) hívom segítségül az M7 autópálya érdi szakaszának főbb műtárgyainak bemutatására.

A következő műtárgyakat kell megemlíteni (Budapest felől):
- Tetőfedő utcai gyalogos híd (meglévő)
- Szövő utcai közúti felüljáró (kétsávos, meglévő)
- Iparos úti közúti aluljáró (kétsávos, meglévő)
- Aknász (Fuvaros) utcai közúti aluljáró (kétsávos, meglévő)
- Sóskúti úti közúti aluljáró (tervezett)
- Egervári utcai gyalogos aluljáró (meglévő)
- Csúcs utcai közúti felüljáró (egysávos, meglévő)
Az autópályabővítés műszaki tervei jó ideje készülnek, a Városháza minden bizonnyal képben van azzal, hogy melyik műtárgyat milyen módon érinti a tervezett bővítés. Túl azon, hogy a szélesebb autópálya hosszabb aluljárókat és hosszabb felüljárókat igényel, az átépítésnél figyelembe kell venni a megváltozott és a jövőben is változó város igényeit. Valószínűsíthetően újabb évtizedekig nem nyílik lehetőség ezekhez a műtárgyakhoz érdemben hozzányúlni.
Azonban a hozzám eljutott információk szerint az egyeztetéseken nem 7, csak 6 műtárgyról beszélnek. Ugyanis hiába láttuk azt a készülő Várostervben, hogy a város szándékai szerint épülne egy Sóskúti úti aluljáró, ezt a beruházó most nem tervezi.
A Sóskúti úti aluljáró
Miért van szükség a Sóskúti úton egy aluljáróra? Mert a meglévő, Aknász utcai - szlalompályának is beillő - auljáró sosem fogja betölteni azt a szerepet, amire a nyugat-fenyvesieknek (és a köznevelési centrumnak) szüksége van. Tisztességes közösségi közlekedési hálózatot csak az eredetileg kiparcellázott úthálózaton lehet megteremteni. Ezek szerint létezik egy megfelelően szélesre kialakított Törökbálinti út - Sóskúti út tengely, melyre merőleges irányok a Szövő, az Iparos és a Földmunkás utak. Az autópálya építésekor az előbbi két esetben a domborzat lehetővé tette az egyszerű műtárgy építését (a Szövő utcánál az autópálya bevágásban érkezik, könnyű volt felüljárót építeni, az Iparos útnál töltésen érkezik, így adta magát az aluljáró). Azonban az utcahálózat és az autópálya szögeltérése miatt a Földmunkást már nem metszi az autópálya, hanem a Sóskúti utat vágja ketté a "dombtetőn", azaz szintben. Itt az autópálya szintben érkezik, ezért műtárgyat alatta vagy fölötte csak költségesen lehet építeni. A 60-as években azért tették egy kicsit arrébb, az Aknász utcához az aluljárót, mert ott az autópálya töltésen halad, a városi forgalom pedig egy völgyben juthat át alatta. A legolcsóbb megoldásra törekedtek: a másik két műtárggyal ellentétben itt az átvezető út nem az utcahálózatot követi, hanem merőleges az autópályára, így kisebb hídszerkezetet kellett építeni, cserébe a város 60 éve szlalomozik.
Ráadásul az Aknász utcai aluljáró túl azon, hogy keskeny, az oda vezető utak is alkamlatlanná teszik azt a biztonságos kerékpáros és gyalogos közlekedésre. Ennél még nagyobb baj, hogy egy hatékony, azaz gyors és gazdaságosan üzemeltethető buszjáratnak nem ez a megfelelő irány.
Az alábbi ábra egy olyan lehetséges buszhálózatfejlesztést mutat, mely a jelenlegi egyirányú kisutcás tekergés (sárga szaggataott) helyett részint egy Tárnok - Bem tér - Törökbálint kistérségi kapcsolatot is és egy nem csak az iskolát kiszolgáló fenyves-parkvárosi járatot is biztosítana.

Folytonos sárga: meglévő buszhálózat; szaggatott sárga: megszüntethető buszhálózati elem; zöld: javasolt új buszhálózati elem.
Összegezve
A városvezetés - a kiszivárgó hírek szerint - nem képviseli a város érdekeit a titkos tárgyalásokon és erről - talán éppen ezért - nem is ad tájékoztatást.
A városvezetés politikusainak közösségimédiás aktivitása időnként ámulatba ejtő. Olyan csip-csup ügyekben képesek posztolni és eljárni, hogy azt hinné az ember, elfogyott minden közérdekű téma. Ezzel szemben az a valóság, hogy se szakmai, se civil lakossági vonalon nincsen se információátadás, se információkérés a legfontosabb ügyekben sem. A város lakosságát, intézményeit, vállalkozásait igenis érinti, hogy a város vezetése a nevükben milyen egyeztetéseket folytat a város életét alapvetően befolyásoló beruházások előkészítésében. A képviselőnek nem az az első feladata, hogy a végterméket bemutatja majd az alattvalóknak bekapcsolt komment lehetőséggel, hanem az, hogy már a munka elején begyűjti az igényeket és elmagyarázza a lehetőségeket. (Remélhetőleg választott képviselő és szakember képvisel minket a tárgyalásokon.)
Fenyves-Parkváros közösségi és kerékpáros közlekedését alapvetően befolyásoló érdekeinek képviselete nyilvánosságot követelő közügy. És az európai módi nem az, amit alpolgármester úr előadott.