Az érdi Főtér célja

A főtérfelújítások az elmúlt, válsággal terhelt években különösen irritálták a lakosságot, de látni kell, hogy az EU nem véletlenül támogat ilyen jellegű beruházásokat. A főtérfelújítások lényege ugyanis olyan urbanisztikai befektetések lennének, amivel az érintett területek felértékelődnek, megjelennek ismét (vagy megerősödnek) a kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységek. A területeket visszaveszik a gyalogosok, kerékpárosok, lehetővé válik ismét a helyi vásárlás és fogyasztás. Találkozóhelyek alakulnak ki, közösségi terek, agorák létesülnek.

Hibás azonban – és ebből látunk többet – azon építőipari tevékenységek támogatása, amelyek csupán viakolorozásban és látványszökőkutak telepítésében merülnek ki, miközben az érintett terület a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és a rendőrség közterületi kapcsolatait javítja csupán. Elmarad a piaci, gazdasági haszon és a közösségépítő jellege is jelentősen alacsonyabb.

Írtam bő négy éve az Agg lom e ráció? cikkemben.

Még korábban Rumi Imre, építész is fenntartásainak adott hangot már a tervek megalapozásakor. A Levél a városközponti tervek kapcsán nyílt levelében többek között azt írta:

A város főterének kialakítása most sem történt meg. Jelöl a terv ugyan egy főutca szakaszt, de ez Érd főterének nem alkalmas. Érd főterét többfunkciós, város népességének, a főtéri rendezvények látogatottságának megfelelően méretezni kell. Szükséges differenciálni a főtér területét, egyes méretezett részeit közparkként, fórumként, agóraként illetve rendezvénytérként kell kialakítani. A jelölt főutcai szakasz egyiknek sem felel meg. Nem érthető mi a tervezés célja, várospolitikai a koncepciója?

A szakmai közönség előtt ismert és unalomig ismételt gondolatok a laikusok számára talán nem azonnal egyértelműek. Ezért segítségül hívom a Főtér megvalósítására felhasznált uniós forrás pályázati kiírását. (Közép-Magyarországi Operatív Program „Funkcióbővítő rehabilitáció” KMOP-2007-5.2.1/B) (Kiemelés tőlem)

Alapvető cél 

A pályázat keretében meghirdetett komponensek a 2007. július 25-én Kormány által elfogadott Közép-Magyarországi Operatív Program 5. Települési területek megújítása c. 2007-2008 évekre szóló Akcióterven (továbbiakban: AT) belül egyazon intézkedésben, azonban különálló konstrukcióban, önálló komponensként szerepelnek. Jelen pályázati kiírás egyben jelenteti meg a két integrált település-, illetve városfejlesztést megvalósítani hivatott komponenst.  

A „Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével” c. intézkedés konstrukcióin belül az integrált településfejlesztést célzó komponensek olyan városközpont és településközpont megújítást kívánnak elősegíteni, amelynek célja a központok gazdasági, kulturális, turisztikai és egyes városok esetében kistérségi központi funkcióinak erősítése. 

Az intézkedés célja a helyi önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs akcióinak ösztönzése, részleteiben: 

• Új gazdasági, közösségi funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése.
• Kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, kiskereskedelmi funkciók erősítése.
• Vonzó városi környezet kialakítása, amely ösztönzi a további magánberuházásokat.
• Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése, összhangban a kistérségi társulások feladataival.

Az intézkedés fenti céljainak eléréséhez a jelen kiírás értelmében pályázat az alábbi két komponensre nyújtható be:

• Integrált településfejlesztés Pest megyében (KMOP-2007-5.2.1/B) és
• Budapesti kerületi központok fejlesztése (KMOP-2007-5.2.2/B)

Átfogó cél: A helyi közösségi élet szimbólumának is tekintett, jelenleg vonzerejüket vesztett, elhanyagolt városközpontok attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése.

És ezt jól tudták még az építéskor, lásd erről korábbi összeállításunkat: Az új városközpont tehát az érdiek közösségének új centruma

7 évvel a Főtér elkészülte és több civil rendezvény főtéri elkergetése után érdemes megvizsgálni:

Megvalósultak-e a célok?

Meg kell állaptani, hogy a közvetlenül a beruházáshoz kapcsolódó fejlesztéseken túl semmi sem történt a Főtéren. Nem jöttek létre új üzletek, új vendéglátóipari egységek.

A múzeumkert megszépült és a Vigadó Étterem (a galériával) megnyílt. De ezek nem váltak katalizátorrá, nem indult be olyan urbanisztikai folyamat, mely az ország és a világ számos pontján pozitív (ellen)példaként már bizonyította az elmélet helyességét: újítsd fel a belvárosi közterületet, tégy bele zöldet, zárd ki az autókat, s a terület fel fog értékelődni.

Persze, nyilván itt egy eleve hibás koncepcióról lehet szó: önkormányzati tulajdonú ingatlanok sűrűjében nem várható a magántőke megmozdulása. És a helyzetet csak súlyosbítja, hogy bár napközben is gyér a forgalom a környéken, de a hivatal zárása után kifejezetten kihalt a környék. Holott 400 méterre innen valódi forgalom van, sok üzlettel.

Elmondható tehát, hogy az érdi Főtér nem vált Érd Főterévé. Arra alkalmatlan.

Egyetlen pozitív fejlődést hozott a Főtér, de a polgármester most azt is lerombolta.

A Főtér elkezdett agóraként, fórumként működni. Nem csupán önkormányzati, hivatalos események kerültek ide, de a Magyarok Vására is rendszeresen itt sátorozik le, s több civil sport-, szabadidős- és politikai rendezvényt is tartottak itt az elmúlt években.

De jogi szabályozással még ezt is sikerült csökkenteni. A Városi rendezvény minősítést a Polgármester adja, s ez a döntés teszi jogosulttá a rendezvény szervezőjét a tér ingyenes használatára. Ezt a jelenlegi városvezetés támogatásként emlegeti. Holott a valóság ezzel szemben az, hogy a döntés egyfajta önkényes szelektálás abban, ki használhatja a városi agórát és ki nem. Mert a Városi rendezvény minősítést el nem érő rendezvények közterülethasználatáért kiszabott 1-1,5 millió forintos díj a Főtér agóra jellegét szünteti meg.

Összegzésként megállaptható, hogy

• az Uniós források itt sem érték el a kívánt célt,
• az urbanisztika tudománya csak értő kezekben tud segíteni a városfejlesztésben, politikai szándék hiányában, vagy a városvezetés ellenérdekeltsége esetén nem.