Hová tűnik el Érd vize?

Vajon hány marad élve ebből a fasorból?

Kertváros
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

Olykor nem tudom eldönteni, hogy az érdi városvezetés zéró összegű játszmába kezdett a klímaváltozással, vagy mélységesen tudatlansággal tekint rá, és nem képes összefüggést látni a zöld környezet pusztulása és a vízhiány között. Egy hete még megálltam, hogy szó nélkül hagyjam a Papiföldek látványos pusztulását, most azonban, amikor megláttam, hogy az utcánkban elkezdték lekaszálni a Sulák-patak medrét, elveszítettem a béketűrésemet. Nem elég, hogy a patakot évekkel ezelőtt beáldozták azért, hogy jusson elég víz a Papiföldek víztározójába, most már annak fenntartására sem látni szándékot, erőfeszítést. Nem az a baj, hogy nem lett az eredetileg csapadékvíz-gazdálkodási, árvízcsúcs-csökkentő beruházásnak szánt létesítményből csónakázó tó, hanem az, hogy amivé lett, a Modern Városok Program kb 4 milliárdjából, az is a szemünk láttára lesz az enyészeté.

A város lakóinak nem árt tisztában lenni azzal, hogy Érd vízgyűjtő rendszerét az esztelen parcellázások, utcakialakítások és az előző városvezetések agyament elképzelései módszeresen elrontották. A Papiföldek tavát a tervezés szerint a Sulák-patak és az Érd–Diósdi mellékág vízrendszerének megerőszakolásával hozták létre: úgy alakították át, hogy a két vízfolyás a tározón keresztül folyjon. Vagyis jelentős patakmeder-átalakítás történt. Ennek „eredményeképpen” mindkét élővíz eltűnt, lett helyette egy mesterséges tó, ami nem jó semmire: élőhelyeket nem hozott létre, lassan de biztosan halad a kiszáradás útján.

Ezt még eddig lehetne városvezetési korszakokon átívelő, tudatlanság és nagyravágyás táplálta ökörségnek nevezni – legyen Érden Városliget, rendezvényközponttal, csónakázó tó a Dunától 2 kilométerre, stb. – most azonban, hogy berúgta az ajtót a klímaválság, ideje lenne átgondolni, mi legyen a Papföldekkel vízügyi, tájépítészeti szempontból. Az első körben teleptett fák alapból kipusztultak, most hasonló sorsra jutnak az azóta telepítettek. Lehetne ezt is az aszály rovására írni, de sajnos itt a gondatlan elhanyagolás bűne sejlik föl.

Miért állítom ezt?

Lássuk, milyen Érd közterület-fenntartó és -gondozó gyakorlata évszázados aszály idején! Megfigyeléseimet egyúttal kérdések formájában a városvezetés részére címezem, hátha állnak mögötte értelmes szakmai indokok.

1. Hallott-e már arról a városvezetés, hogy a 40 napos aszályt is túlélt növényzet lekaszálása tovább súlyosbítja a forróságot? Miért pazarolja értelmetlenül (sőt, kárt okozva) a Városgazda emberi erőforrásait? (a képeken látható a kaszálás előtti és utáni növényzet).

A Sulák egykori medre kaszálás előtt 1.

A Sulák egykori medre kaszálás előtt 1.

A Sulák egykori medre kaszálás után 1.

A Sulák egykori medre kaszálás után 1.

A Sulák egykori medre kaszálás előtt 2.

A Sulák egykori medre kaszálás előtt 2.

A Sulák egykori medre kaszálás után 2.
A Sulák egykori medre kaszálás után 2.
A Sulák egykori medre kaszálás előtt 3.

A Sulák egykori medre kaszálás előtt 3.

Itt még maradt volna nád, ha le nem kaszálják 1.
Itt még maradt volna nád, ha le nem kaszálják 1.
Itt még maradt volna nád, ha le nem kaszálják 2.
Itt még maradt volna nád, ha le nem kaszálják 2.

 

2. Miért hagyja kiszáradni a drága pénzen a Papiföldek parkjába telepített fiatal fákat? A fű locsolása természetesen értelmetlen volna, a fiatal fák megóvása azonban kötelessége lett volna. A csenevész fák környékén nyoma sincs locsolásnak, a tövükben nem hogy locsolózsák vagy gégecső nincs, de még egy kis árok sem, ahol eséllyel megmaradna a víz. Vajon mikor járt arra utoljára locsolóautó? Az már most látszik, hogy az egyik 14 fiatal fából álló fasorból szeptemberre jó ha 2 túlél.

Vajon hány marad élve ebből a fasorból
Vajon hány marad élve ebből a fasorból?
Vajon mikor kaptak vizet ezek a fiatal fák
Vajon mikor kaptak vizet ezek a fiatal fák?

 

3. Lát-e összefüggést a városvezetés a Papiföldek látogatottsága és a sivatagi környezet között? Egy hete szombaton délelőtt fél 11-kor 14 látogatója volt a játszótérnek, szerdán, nyári szünetben, 0. Néhány napvitorla természetesen nem teszi elviselhetővé a hőséget, így minek is menne oda bárki. (A fotók szombaton készültek.) Miután gondozás nélkül a parknak szánt terület fái nem fognak megmaradni, mit gondol a városvezetés arról, hány érdi fog látogatni egy elsivatagosodott, kopár „parkot”? Mitől lesz ez a park alkalmas arra, hogy az érdieknek vonzerőt jelentsen a forró nyárban?

Játszótér szombat délelőtt

Játszótér szombat délelőtt

A Papiföldek pihenőzónája szombat délelőtt

A Papiföldek pihenőzónája szombat délelőtt

Az Érdi Városliget parkja

Az Érdi Városliget parkja

 

4. A locsolásra amúgy nem kellene az érdiek drága ivóvizét pazarolni, hiszen az esetleges többlet esővizet tározó – valójában Érd természetes vizeit elnyelő - műtárgy épp arra lett volna eredetileg, hogy a felesleges vizet megtartsa, az aszályt enyhítse. Aztán az elképzelés átváltozott, és a fideszes vezetés csónakázótóról álmodozott. Mostanra se csónak, se pénz, a tó nagy része elpárolgott, ami maradt, az még csak élőhelynek sem alkalmas. Ez utóbbit nagyrészt kizárja a befolyó vizek partjainak gondos kibetonozása. A fő kérdés tehát az: mi az elképzelés a Papiföldek tavával?

Ide kellene felugornia a víztározóból az állóvíznek, hogy elérje a Sulák kibetonozott medrét

Ide kellene felugornia a víztározóból az állóvíznek, hogy elérje a Sulák kibetonozott medrét

Itt párolognak el értelmetlenül Érd természetes vizei

Itt párolognak el értelmetlenül Érd természetes vizei

Muszáj volt kibetonozni, nehogy véletlenül élőhely keletkezzen

Muszáj volt kibetonozni, nehogy véletlenül élőhely keletkezzen

Ha víz nincs is a Sulák medrében, zöldfelület még van

Ha víz nincs is a Sulák medrében, zöldfelület még van

 

Nem kell a zöld, jobb lesz a száraz

Nem kell a zöld, jobb lesz a száraz

 

5. Érthetetlen, agyament gyakorlat a közterületek kaszálása, amikor 2 hónapja hőkupola borul az országra. A zöldfelületeken a növényzet egy része – ahol meghagyják – képes magát átmenteni a forróságban is. Miért kell embert, üzemanyagot, munkagépeket nem kímélve kaszálni az ellopott patak partjait, medrét, és a maradék zöld növényzetet?

Erőforrás-gazdálkodás érdi módra

Erőforrás-gazdálkodás érdi módra

Az a baj a zölddel, hogy nő -így már nincs vele gond

Az a baj a zölddel, hogy nő -így már nincs vele gond

Ma reggel így tüntetik el a maradék zöldfelületet

Ma reggel így tüntetik el a maradék zöldfelületet

Ide szerencsére nem jön a kaszálógép

Ide szerencsére nem jön a kaszálógép

 

6. A záportározó kialakítása jelenleg ennél jóval magasabb vízszintnél sem tenné lehetővé, hogy a Sulákba (és közvetve a Dunába) víz jusson. A zöldfelületek önregeneráló képessége látszik a 6-os út melletti érintetlenül hagyott patakmeder környékén, ahová már évek óta nem jut víz. Miért nem? Mert Érd jobban szereti helyben elpárologtatni a vizet a városligetnek hazudott sivatagból. Mikor jut el Érd vezetése annak felismeréséig, hogy az eltüntetett/lebetonozott/kiszárított/eltérített patakokat életre kellene kelteni?

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 1.

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 1.

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 2.

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 2.

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 3.

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 3.

A Sulák temetője

A Sulák temetője

Az Érd-Diósdi-mellékág kibetonozott medre, mielőtt elérné a víztározót

Az Érd-Diósdi-mellékág kibetonozott medre, mielőtt elérné a víztározót

Itt folyt át a vasút alatt a Sulák, amikor még megvolt

Itt folyt át a vasút alatt a Sulák, amikor még megvolt

 

7. Miután – nem elég az aszály! - naponta többször hol itt, hol ott durrannak el a város vízvezetékei, ivóvizünk 30%-át folyatva el így feleslegesen, és remény sincs kiadós áztató esőre, amit fölfoghatnának a városvezetés által kiosztott esővízgyűjtők... Hiányolom a városvezetés barátságos, ám határozott kérését, felhívását, hogy Érd lakói szigorú víztakarékossági üzemmódra álljanak át. Ne töltsenek föl medencéket, ne mossák ivóvízzel az autókat, ne locsolják az udvarokon a gyepet, ugyanakkor mindenképpen locsolják - a közterületeken is! - a fiatal fákat.

 

 

A városvezetést, úgy tűnik, nem érinti meg a klímaváltozás első igazán kijózanító nyara.

Várom az építő jellegű kommenteket, észrevételeket, és Érd vezetőinek válaszait!
Akár itt is.