Olykor nem tudom eldönteni, hogy az érdi városvezetés zéró összegű játszmába kezdett a klímaváltozással, vagy mélységesen tudatlansággal tekint rá, és nem képes összefüggést látni a zöld környezet pusztulása és a vízhiány között. Egy hete még megálltam, hogy szó nélkül hagyjam a Papiföldek látványos pusztulását, most azonban, amikor megláttam, hogy az utcánkban elkezdték lekaszálni a Sulák-patak medrét, elveszítettem a béketűrésemet. Nem elég, hogy a patakot évekkel ezelőtt beáldozták azért, hogy jusson elég víz a Papiföldek víztározójába, most már annak fenntartására sem látni szándékot, erőfeszítést. Nem az a baj, hogy nem lett az eredetileg csapadékvíz-gazdálkodási, árvízcsúcs-csökkentő beruházásnak szánt létesítményből csónakázó tó, hanem az, hogy amivé lett, a Modern Városok Program kb 4 milliárdjából, az is a szemünk láttára lesz az enyészeté.
A város lakóinak nem árt tisztában lenni azzal, hogy Érd vízgyűjtő rendszerét az esztelen parcellázások, utcakialakítások és az előző városvezetések agyament elképzelései módszeresen elrontották. A Papiföldek tavát a tervezés szerint a Sulák-patak és az Érd–Diósdi mellékág vízrendszerének megerőszakolásával hozták létre: úgy alakították át, hogy a két vízfolyás a tározón keresztül folyjon. Vagyis jelentős patakmeder-átalakítás történt. Ennek „eredményeképpen” mindkét élővíz eltűnt, lett helyette egy mesterséges tó, ami nem jó semmire: élőhelyeket nem hozott létre, lassan de biztosan halad a kiszáradás útján.
Ezt még eddig lehetne városvezetési korszakokon átívelő, tudatlanság és nagyravágyás táplálta ökörségnek nevezni – legyen Érden Városliget, rendezvényközponttal, csónakázó tó a Dunától 2 kilométerre, stb. – most azonban, hogy berúgta az ajtót a klímaválság, ideje lenne átgondolni, mi legyen a Papföldekkel vízügyi, tájépítészeti szempontból. Az első körben teleptett fák alapból kipusztultak, most hasonló sorsra jutnak az azóta telepítettek. Lehetne ezt is az aszály rovására írni, de sajnos itt a gondatlan elhanyagolás bűne sejlik föl.
Miért állítom ezt?
Lássuk, milyen Érd közterület-fenntartó és -gondozó gyakorlata évszázados aszály idején! Megfigyeléseimet egyúttal kérdések formájában a városvezetés részére címezem, hátha állnak mögötte értelmes szakmai indokok.
1. Hallott-e már arról a városvezetés, hogy a 40 napos aszályt is túlélt növényzet lekaszálása tovább súlyosbítja a forróságot? Miért pazarolja értelmetlenül (sőt, kárt okozva) a Városgazda emberi erőforrásait? (a képeken látható a kaszálás előtti és utáni növényzet).

A Sulák egykori medre kaszálás előtt 1.

A Sulák egykori medre kaszálás után 1.

A Sulák egykori medre kaszálás előtt 2.


A Sulák egykori medre kaszálás előtt 3.


2. Miért hagyja kiszáradni a drága pénzen a Papiföldek parkjába telepített fiatal fákat? A fű locsolása természetesen értelmetlen volna, a fiatal fák megóvása azonban kötelessége lett volna. A csenevész fák környékén nyoma sincs locsolásnak, a tövükben nem hogy locsolózsák vagy gégecső nincs, de még egy kis árok sem, ahol eséllyel megmaradna a víz. Vajon mikor járt arra utoljára locsolóautó? Az már most látszik, hogy az egyik 14 fiatal fából álló fasorból szeptemberre jó ha 2 túlél.


3. Lát-e összefüggést a városvezetés a Papiföldek látogatottsága és a sivatagi környezet között? Egy hete szombaton délelőtt fél 11-kor 14 látogatója volt a játszótérnek, szerdán, nyári szünetben, 0. Néhány napvitorla természetesen nem teszi elviselhetővé a hőséget, így minek is menne oda bárki. (A fotók szombaton készültek.) Miután gondozás nélkül a parknak szánt terület fái nem fognak megmaradni, mit gondol a városvezetés arról, hány érdi fog látogatni egy elsivatagosodott, kopár „parkot”? Mitől lesz ez a park alkalmas arra, hogy az érdieknek vonzerőt jelentsen a forró nyárban?

Játszótér szombat délelőtt

A Papiföldek pihenőzónája szombat délelőtt

Az Érdi Városliget parkja
4. A locsolásra amúgy nem kellene az érdiek drága ivóvizét pazarolni, hiszen az esetleges többlet esővizet tározó – valójában Érd természetes vizeit elnyelő - műtárgy épp arra lett volna eredetileg, hogy a felesleges vizet megtartsa, az aszályt enyhítse. Aztán az elképzelés átváltozott, és a fideszes vezetés csónakázótóról álmodozott. Mostanra se csónak, se pénz, a tó nagy része elpárolgott, ami maradt, az még csak élőhelynek sem alkalmas. Ez utóbbit nagyrészt kizárja a befolyó vizek partjainak gondos kibetonozása. A fő kérdés tehát az: mi az elképzelés a Papiföldek tavával?

Ide kellene felugornia a víztározóból az állóvíznek, hogy elérje a Sulák kibetonozott medrét

Itt párolognak el értelmetlenül Érd természetes vizei

Muszáj volt kibetonozni, nehogy véletlenül élőhely keletkezzen

Ha víz nincs is a Sulák medrében, zöldfelület még van

Nem kell a zöld, jobb lesz a száraz
5. Érthetetlen, agyament gyakorlat a közterületek kaszálása, amikor 2 hónapja hőkupola borul az országra. A zöldfelületeken a növényzet egy része – ahol meghagyják – képes magát átmenteni a forróságban is. Miért kell embert, üzemanyagot, munkagépeket nem kímélve kaszálni az ellopott patak partjait, medrét, és a maradék zöld növényzetet?

Erőforrás-gazdálkodás érdi módra

Az a baj a zölddel, hogy nő -így már nincs vele gond

Ma reggel így tüntetik el a maradék zöldfelületet

Ide szerencsére nem jön a kaszálógép
6. A záportározó kialakítása jelenleg ennél jóval magasabb vízszintnél sem tenné lehetővé, hogy a Sulákba (és közvetve a Dunába) víz jusson. A zöldfelületek önregeneráló képessége látszik a 6-os út melletti érintetlenül hagyott patakmeder környékén, ahová már évek óta nem jut víz. Miért nem? Mert Érd jobban szereti helyben elpárologtatni a vizet a városligetnek hazudott sivatagból. Mikor jut el Érd vezetése annak felismeréséig, hogy az eltüntetett/lebetonozott/kiszárított/eltérített patakokat életre kellene kelteni?

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 1.

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 2.

A Sulák medre még kitartóan várja a patakot 3.

A Sulák temetője

Az Érd-Diósdi-mellékág kibetonozott medre, mielőtt elérné a víztározót

Itt folyt át a vasút alatt a Sulák, amikor még megvolt
7. Miután – nem elég az aszály! - naponta többször hol itt, hol ott durrannak el a város vízvezetékei, ivóvizünk 30%-át folyatva el így feleslegesen, és remény sincs kiadós áztató esőre, amit fölfoghatnának a városvezetés által kiosztott esővízgyűjtők... Hiányolom a városvezetés barátságos, ám határozott kérését, felhívását, hogy Érd lakói szigorú víztakarékossági üzemmódra álljanak át. Ne töltsenek föl medencéket, ne mossák ivóvízzel az autókat, ne locsolják az udvarokon a gyepet, ugyanakkor mindenképpen locsolják - a közterületeken is! - a fiatal fákat.
A városvezetést, úgy tűnik, nem érinti meg a klímaváltozás első igazán kijózanító nyara.
Várom az építő jellegű kommenteket, észrevételeket, és Érd vezetőinek válaszait!
Akár itt is.