avagy a Széchenyi bukása a Hunyadi megmentéséért
Az érdi Széchenyi István Általános Iskolában elemi erővel lángolt fel a felháborodás április utolsó hetében. Az iskola tantestülete, illetve a szülők húsvét utáni kedden szembesülhettek Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntésével, miszerint racionalizálásra hivatkozva összevonják az érdi Széchenyi István, illetve a Hunyadi Mátyás Általános Iskolát.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. április 28-án nyújtotta be szándéknyilatkozatát a városi oktatási bizottság elé a két iskola összevonásáról, és még aznap a közgyűlés el is fogadta. Az intézmények vezetőit, Leszák Ferencet – a Széchenyi István Általános Iskola igazgatóját – és Vargáné Balogh Erikát – a Hunyai Mátyás Általános Iskola igazgatóját – az elfogadás előtti napon tájékoztatták.
A szándéknyilatkozat 6+1 intézkedést takar. Gyakorlatilag 100 millió forintos nagyságrendű összeget vonnának ki az oktatásból. Az intézkedéscsomag jelentősen rontaná az oktatás minőségét, például nagyon sok emeltszintű csoportot szüntetne meg, alsós idegen nyelvi oktatást fejezne be.
Az önkormányzat a beiratkozás után két héttel, illetve a középiskolai felvételik után hirdette meg szándéknyilatkozatát, ezért a szülők úgy gondolják, ezzel jelentősen megtévesztették a leendő elsősöket, a negyedikeseket, illetve szüleiket, valamint az összes alsóst, akik a helyi tanterv miatt választottak iskolát, ugyanis, ha mindezt előbb tudták volna, inkább más iskolát vagy a kisgimiket választották volna. A beiskolázási körzetekről szóló Közgyűlési Határozat a mai napig a két iskola önálló területéről rendelkezik, azt a Közgyűlés nem helyezte hatályon kívül, így több gyerek felvételét az intézmények elutasították.
A Széchenyi István Általános Iskola Érd egyik legrégebbi intézménye, 1934 óta működik Érdligeten. 1991 óta viseli Széchenyi István nevét, előtte 6-os számú Általános Iskolaként volt ismert a városban. Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola, jelenleg évfolyamonként három tanulócsoportja van. Az alsó tagozat első három évfolyama különálló épületben tanul.
A szülők körében nagyon népszerű a Széchenyi István Általános Iskola oktatásszervezete: alsóban fejlesztés folyik magyar csoportbontással, tehát a BTM-es, rászoruló gyermekekkel külön foglalkoznak, művészeti specializáció van, felsőben pedig jól működő emeltszintű rendszer van osztálybontásokban. Az iskola autista integrált oktatásra van kijelölve, közel 10 ilyen típusú gyermek tanul itt.
A szülők tudomása szerint a két – az autista, illetve a kiemelten hátrányos gyermekek speciális képzését is felvállaló – oktatási intézményt beolvasztanák egy, a jövőben kialakítandó intézménybe, miközben a Széchenyi alsó tagozatos diákjainak most helyet adó faházat, illetve „forfa” épületét bezárnák. A két iskola összevonásával a Széchenyi Iskola épületei adnának helyet az egyik tagozatnak, a Hunyadié pedig a másik tagozatnak. A széchenyis gyerekek nagy része a jelenlegi iskola közelében lakik, már az alsósok közül is sokan gyakran egyedül járnak az iskolába. Az elkészített szakvéleményből az nem derül ki, hogy melyik tagozat kerülne a Széchenyibe és melyik a Hunyadiba, egy biztos csupán, hogy azok a diákok, akik eddig a Széchenyibe jártak, és akiket áthelyeznek a Hunyadiba, illetve fordítva, szeptembertől akár napi több kilométert is gyalogolhatnak iskolájukba, mivel a két iskola közötti útvonalon a tömegközlekedés nem működik. Viszont van egy főútvonal és egy vasúti átjáró, ami miatt veszélyessé válik a közlekedés a gyermekek és szüleik számára egyaránt.
A Széchenyi Iskolában igen sok a három vagy többgyermekes család, akiknél előfordul sok esetben, hogy van alsó és felső tagozatos gyermeke is. Ezeknek a családoknak a jelenlegi állapothoz képest aránytalan többletterhet fog jelenteni az iskolába jutás.
A szülők kifogásolják többek között azt is, hogy a szándéknyilatkozat előtt nem vizsgálták az aránytalan tehernövekedés feltételeit, nem vizsgálták azt sem, hogy hány gyermeknek, családnak okoz jelentősen nagyobb terheket, többletkiadásokat ez a koncepció. Továbbá azt is nehezményezik, hogy a szándéknyilatkozat nem elemzi a negatív hatásokat, meg sem említi az átszervezés kockázatait, csak és kizárólag úgy állítja be, mintha valami pozitív dolog lenne. A szülők úgy gondolják, ezzel megtévesztik a polgárokat és a hivatalos szerveket egyaránt.
A szülők szerint a cél az alsós iskola telkének kiürítése, ennek felhasználása valami más célra, az önkormányzat viszont azt állítja középiskola építését tervezik a jelenlegi Széchenyi Iskola alsós épületeinek helyére. Ez a terv a szülők szerint elképesztően logikátlan és gyerekellenes, mert a szakértői vélemény szerint is a középiskolai helyek létesítése az általános iskolai arányoktól eltérően, magasabb arányban szolgálja a környező települések középfokú oktatásban résztvevő tanulóinak az érdekét (e tanulók szülei nem a város számára fizetik személyi jövedelem-adójukat), így ezen fenntartói álláspontot „telekspekulációnak” tekintik.
A széchenyis szülők ragaszkodnak az iskola hagyományrendszeréhez, a megszokott környezethez, az iskola oktatási színvonalához, a jelenlegi pedagógusokhoz. Ezen ragaszkodásukat megerősítvén május 9-én 17-19 óra között békés demonstrációt tartottak az érdi Széchenyi István és Hunyadi Mátyás Általános Iskola tervezett összevonása ellen a polgármesteri hivatal előtt. A diákok verssel, dallal, tánccal fogadták a megjelent mintegy négyszáz gyermeket és szülőt, majd Varga György, az iskolaszék elnöke beszélt arról, hogy a nehéz helyzetben lévő Hunyadi Iskola megmentése elismerő szándék, ám a „döntéshozók emberi méltóságukban sértették meg a szülőket, amikor nem vonták be őket az előkészítő folyamatba”. Az elnök a döntés felülvizsgálatát kérte. A nagyváradi testvériskola küldötte támogatásáról biztosította a jelenlévőket, miközben a Széchenyi Iskola pedagógusai szívet formáló élőképet alkottak, amelybe a demonstrálók belehelyezhették a magukkal hozott virágot.
T. Mészáros András, polgármester a rendezvényen elmondta, hogy az összevonásra elsősorban a Hunyai Mátyás Általános Iskola létszámának folyamatos csökkenése, azaz az intézmény megmentése miatt van szükség – 60 százalékos kihasználtság alatt ugyanis nem jár az állami normatíva (ami nem igaz, mert jár, csak kevesebb - a szerk. megjegyzése) –, majd hozzátette: minden tanár marad, minden gyermek ugyanabba az osztályba fog járni, mint eddig, s tanítóik sem változnak. Ismertetése szerint változás abban lesz, hogy a jogutód összevont intézmény keretein belül az alsósok az egyik, a felsősök a másik kőépületben tanulnak majd, így a Széchenyi Iskola FORFA épülete is kiváltható egyben. Hogy melyik tagozat, melyik épületbe fog kerülni, azt majd az új igazgató dönti el, a posztra pályázatot fognak kiírni.
A nehézkes és nem biztonságos közlekedést sérelmező érvekre a polgármester azt válaszolta, hogy a két iskola közötti táv nem okozhat nagy gondot, a főútvonalon való átkelés pedig egy zebra felfestésével biztonságossá tehető (ilyen zebrafestést sok helyen ígértek már, de pénzhiányra hivatkozva nem szokták megtenni - a szerk.). Véleménye szerint a tervezett intézkedés nem ró aránytalan terheket sem a tanulókra, sem pedig szüleikre, s a közoktatási feladat ellátásának színvonala sem szenved csorbát.
A széchenyis közösség számára érthetetlen, hogy egy jól működő, nagy múltra visszatekintő, viszonylag (a városban a 3. helyen áll) nagy létszámú iskolát egy ilyen helyzetben miért kell megszüntetni, majd egy másikkal összevonva újat alakítani, amikor ez jelentős többletköltségeket eredményez a nehéz helyzetben lévő városnak.
Kapcsolódó tartalmak
A képek csak illusztrációk.
| < Előző | Következő > |
|---|
