Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata szándéknyilatkozatot fogadott el racionalizálás jegyében. Ez a nyilatkozat 6+1 intézkedést takar. Gyakorlatilag 100 millió forintos nagyságrendet kivonni az oktatásból. Alapjaiban forráshiányos a város, a bevételek és kiadások nem állnak arányban, nagy a hitelállomány és folyamatos a hitelfelvétel. Az intézkedéscsomag jelentősen rontja az oktatás minőségét, például nagyon sok emeltszintű csoportot szüntetne meg, alsós idegen nyelv oktatást fejezne be, akkor, amikor kb 600 érdi gyerek tanul a környező településeken, Érden viszont 2 iskola kivételével csökken az iskolák létszáma.
A 7. intézkedés a két iskola összevonása
A Széchenyiben elemi erővel lángolt fel a felháborodás. Aláírásgyűjtés, demonstráció, performanszok, küldöttségek küldése a város vezetéséhez, sőt a sztrájk gondolatával is komolyan foglalkoznak a pedagógusok. Ugyanis adott egy jól működő iskola, amely ugyan rossz épületbeli feltételekkel rendelkezik, de ezt kitölti olyan iskolai élettel, amely népszerűvé teszi, Érd minden részéből járnak ide gyerekek. Minden évben jelentős a túljelentkezés elsőbe, akár 4 osztályt is lehetne indítani, ha lenne hely. Sok szülő részéről tudatos választás ez! Ugyanakkor nem egy elitiskola, a gyerekek 10 %-a BTM-es, vagy SNI, tanuló, köztük autista gyermekek. Nagy múltú iskola érdi vonatkozásban, 75 éve alapították. A Széchenyi Iskola 2 telephelyen működik, az alsó tagozat 3 évfolyammal külön telken áll, mintegy 5 ház választja el az utcában a főépületétől, ahol 4-től 8. évfolyamig tanulnak a gyerekek. Fontos ez a telekleírás, mert az Önkormányzat ezzel is tervez.
Ugyanakkor adott egy kb. 2 km-re levő iskola, a Hunyadi Mátyás, 1983-ban építették, az akkori Széchenyi Iskola elődiskolájából vált ki, akkor még nagyon magas gyermeklétszám miatt. . A tanulólétszáma az önkormányzati támogatások folyamatos csökkentése okán (városi beiskolázású speciális osztályainak a finanszírozását az önkormányzat megszüntette) fogy, ezzel együtt az osztályok száma is, teremfeleslege van. Vannak osztályai, amelyekben a korábbi önkormányzati döntések következtében kevés gyerek van. A közvélemény nem igazán értékeli.
A felháborodás okai:
Mindkét iskolát megszüntetik, alapítanak egy újat, ami teljességgel érthetetlen.
A két iskola összevonásával a Széchenyi Iskola épületei adnának helyet az egyik tagozatnak, a Hunyadi a másiknak, ez még nincs eldöntve. Gyakorlatilag a fél iskola távolra helyezését jelenti. (Ezt és ellenkezőjét ugyan senki nem írta még le, de a városi legendában ez él.)
A gyerek nagy része a jelenlegi iskola közelében lakik, már alsósok is gyakran egyedül tudnak jönni, ha a legenda igaz, akkor most mind a 2 kilométerre lévő két iskola gyerekeinek egy forgalmas főútvonalon és egy országos vasúton átkelve kell iskolába menni és jönni. Jelentős hátrányt jelent a mostani helyzethez képest, Érden nincs belső tömegközlekedés.
A tanulók egy része, jelentős hányada Érd távoli részeiről érkezik a két iskolába mais, hiszen a városvezetés a II. Lajos általános iskolát mér bezárta, busszal, most 5 perc alatt az iskolában van a megállótól, ezek után vagy a központba megy, ott át kell szállnia, majd hosszadalmas gyaloglással érheti el az iskolát. már eleve busszal (Érd-Budapest járatok)
Mindkét iskolában igen sok a 3 vagy többgyermekes család (400-nál több gyerek), elő fog fordulni sok esetben az, hogy egyik gyermeke egyik helyen lesz, a másik a másikban, ami aránytalan teher a jelenlegi állapothoz képest a gyermekek iskolába való juttatása szempontjából.
A szülők által nagyon népszerű az iskolák oktatásszervezete: alsóban fejlesztés folyik magyar csoportbontással, tehát a BTM-es, rászoruló gyermekekkel külön foglalkoznak, művészeti specializáció van, felsőben pedig jól működő emeltszintű rendszer, de nem szegregáltan, hanem osztálybontásokban. Nagyon sok szülő ezért nem próbálkozik 4. után különböző kisgimnáziumokkal, budapesti iskolákba átvinni gyermekeit. Ezt meg kívánják szüntetni a finanszírozott óraszám csökkentésével, ígaz ez minden érdi iskolában meg teszik a Közgyűlési Határozat szerint.
Az elkészült szakértői jelentésben olyan terv szerepel, amely osztályösszevonásokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy minden osztály közösséget erőszakkal megbontanak és önkényesen újra „osztanak”. Így keletkeznének egész alsóban 31 főn felüli osztályok, amelyek elviselhetetlen létszámot jelentenek. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy a Széchenyi Iskola autista integrált, közel 10 ilyen gyermek van, (12 osztályban), míg a Hunyadi Iskola a beszéd fogyatékos, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia (11 fő) oktatásra van kijelölve, akiket ezek után ilyen hatalmas létszámú osztályokban nevelni lehetetlen anélkül, hogy a számukra szükséges állandóan jelenlevő pedagógiai asszisztensi, segítő személyzetet nem tudja biztosítani a város.
A szülők és pedagógusok tartanak attól, hogy ez az állapot jelentősen megnehezíti az oktatást és a létrehozott intézményből is meg fog indulni az elvándorlás. Erre jó példa a szintén érdi Bolyai és a megszüntetésre ítélt Hunyadi Iskola esete, amelybe egy megszüntetett iskola tanulóit telepítették át, azóta csökken az iskola létszáma. (lásd szakértői táblázatokat)
Az Önkormányzat gyakorlatilag 2 napot hagyott a Szándéknyilatkozat megismerésére, Húsvét utáni kedden lehetett megismerni az előterjesztést, csütörtökön rendkívüli oktatási bizottsági ülés már tárgyalta, reggel 8 óra 30 perctől, majd a 10 órakor kezdődő Közgyűlés el is fogadta. Az intézmények vezetőit az elfogadás előtti napon tájékoztatták.
Az Önkormányzat a beiratkozás után 2 héttel hirdette meg ezt, ezzel jelentősen megtévesztette az elsős szülőket, akik egy meglevő, biztonságos és stabil helyre, helyzetbe kívánták hozni gyermekeiket.
Az Önkormányzat a középiskolai felvételik után hirdette meg Szándéknyilatkozatát, ezzel megtévesztette a negyedikeseket, megtévesztette azt az összes alsóst, aki a felsős emeltszintű rendszer miatt van ebben az iskolában, ugyanis sokan akkor más iskola emeltszintű rendszerét vagy a kisgimiket választották volna.
A szándéknyilatkozat előtt nem vizsgálták az aránytalan tehernövekedés feltételeit, nem vizsgálták azt, hogy hány gyermeknek, családnak okoz jelentősen nagyobb terheket, többletkiadásokat ez a koncepció.
A szándéknyilatkozat nem elemzi a negatív hatásokat, meg sem említi az átszervezés kockázatait, csak és kizárólag úgy állítja be, mintha valami pozitív dolog lenne. Ezzel megtéveszti a polgárokat, hivatalos szerveket egyaránt.
A szülők szerint a cél az alsós telek kiürítése, ennek felhasználása valami más célra, az önkormányzat szerint középiskola építésére. A szülők szerint elképesztően logikátlan és gyerekellenes a terv.
A Széchenyi közösségeinek elképzelési tervei vannak az iskola olyan irányú fejlesztéséről, koncepciója van, amely az önkormányzat távlati elképzeléseinél nem igényel nagyobb ráfordítást, azzal közel azonos megtakarítást eredményezne, az összevonás nagyon káros hatásait minimalizálva. Ez a közösség ezzel bizonyítja, hogy felelősséget érez a Hunyadi tanulói és pedagógusai iránt is.
A Széchenyi Iskola közösségeinek régen kidolgozott koncepciója az, hogy a modern, 21. századi iskolát a jelenlegi helyén szükséges megvalósítani, fejlesztéssel, bővítéssel. Erre kidolgozott mérnöki elképzelési vázlatunk van. Ez a koncepció lényegében ugyanannyi anyagi erőt igényelne, mint az Önkormányzat elképzelései (Középiskolát a kisiskolánk helyén!) A modern iskola a jelenlegi helyén való megvalósítása az egyetlen gyermek és szülőbarát megoldása.
A Széchenyi Iskola közösségeinek számára elfogadhatatlan, hogy az Önkormányzat anyagi gondjainak megoldását az iskola oktatási szinvonalának csökkentéséből elérhető vélt megtakarításból szándékozik fedezni.
A Széchenyi Iskola szülői inkább vállalják 1-1 évre a nem jó termeket, mint a nagy távolságú szétszórt iskolaépületek közötti ingázást. Vállalják az energiafaló faház szigetelését, hogy megtakarítást hozzon a városnak.
A széchenyis szülők ragaszkodnak az iskola hagyományrendszeréhez, a megszokott környezethez, az iskola oktatási színvonalához, a pedagógusaihoz, ragaszkodnak Széchenyihez, a legnagyobb magyarhoz, nem kívánnak mást állítani a példaképnek gyermekeik elé.
Érthetetlen az is, hogy egy jól működő viszonylag nagy létszámú iskolát egy ilyen helyzetben miért kell megszüntetni, majd a kettőből újat alakítani, amikor ez jelentős költségeket eredményez a nehéz helyzetben levő városnak. A beolvasztás az összeolvasztás helyett célszerűbb lenne, mert a veszteségeket humán, pedagógiai, érzelmi, anyagi tekintetben 70%-al lehetne mérsékelni. Ez a fordított Dugovics Titusz esete, amikor az rántja magával a másikat, akinek nem kellene.
(Jelen jegyzet e-mailekben terjed a szülők között)
Kapcsolódó tartalmak
- a döntés és az azt alátámasztó "szakértői anyag" a város honlapján
- az Érdlakón a témában ezeket írtuk
- a Széchenyi Iskola honlapja
- a tiltakozók facebook csoportja
A képek csak illusztrációk.
| < Előző |
|---|
