A Pest megyei városok közül -a maguk kategóriájában- Szentendre és Gödöllő, a kisebb városoknál pedig Veresegyház és Pomáz az első tíz közé került. A megyei jogú városok között viszont a legfrissebb klubtag Érd igencsak leszerepelt. Némi vigasz viszont, hogy az interneten magát messze legszebben, legjobban Pilisvörösvár honlapja adja el. Mindezt két szakértő csapat, -az Image Factory, illetve az Observer- munkatársai állapították meg.
Amire viszont nem lehet büszke a központ régió, az az hogy az uniós átlaghoz közeli átlag fejlettsége ellenére az „imázsversenyben” a maga kategóriájában, vagyis a kicsiknél csak az utolsó 10-ben van Üllő, Göd, Pilis és Monor. A közepeseknél pedig messze Gyál az utolsó és –némi meglepetésre- a szomszédos Vecsés is épp, hogy csak megelőzi. A megyei jogú városok között Érdet is csak egy város, Salgótarján követi. Mindez komoly „identitászavarra”, illetve a kommunikáció és a városmarketing hiányosságaira utal.
A másodszor elkészített felmérés, illetve elemzés célja és egyben eredménye, hogy bemutassa milyen is az adott települések kifelé irányuló kommunikációja, valamint hogy követendő példákat mutassanak be. Azt tekintették át, hogy egyrészt maguk mit tesznek a városok, másrészt irányítottan, vagy spontán módon mi csapódik le ebből az országos sajtóban. Ezzel párhuzamosan fontosnak tartották annak elemzését, hogy a települési honlapok mit mutatnak, kedvet csinálnak-e az újra, vagy továbbkattintásra, esetleg ez alapján érlelődik meg valakiben a személyes kapcsolatfelvétel lehetősége.
Tehát nem az volt a kérdés, hogy az adott kis, közepes, vagy nagy város
Vezetői, lakói mit gondolnak lakóhelyükről, még csak nem is az, hogy mit láttatnának magukról, hanem az hogy kívülről mi látszik. Még a honlapokat –amelyekre pedig csak az kerül fel amit magukról mondani, mutatni akarnak- is e szerint értékelték. Vagyis azt nézték: felfedezhető-e egyáltalán valamiféle imázsalakító koncepció, s hogy az mennyire megy át. Nos, Pilisvörösvár esetében úgy találták: van is mit eladni és azt a lehető legjobban is teszik. Tehát a város honlapja a többiek számára minta lehet.
Általános tanulság: helyes és tudatos kommunikációval elérhető, hogy egy-egy településről olyan kép alakuljon ki, amely pozitív színben tünteti fel a várost a megcélozni kívánt csoportok szemében. E nélkül is alakul persze a kép, csak éppen nem biztos hogy az elvárások egybeesnek, s ez később konfliktusforrás lehet.
Még a rosszat is lehet jól kommunikálni. Például lehetőségként eladni a „semmit”, az érintetlen, közművesítetlen területeket, vagy –mint Érden, amely kategóriájában utolsó előtti lett- azt se hangsúlyozni ami meglevő érték, vagyis az átlagon felüli megközelíthetőség. E helyett -a lényegében nem létező- ipari parkról beszélni nem a legszerencsésebb. Arról nem is szólva, hogy mennyit árt ha a belső konfliktus –lásd uszoda, sportcsarnok- kerül ki a nagy nyilvánosságba.
Bár kommunikáció terén a nagyoknak nagyobbak a lehetőségeik az imázsformálás nem az ő privilégiumuk. Az ötletesség, a helyi értékek és a kommunikációs rések felismerése mindenki számára lehetőség. Aki ezekkel tud élni kifele az rendszerint belül is nagyobb eséllyel lehet sikeres. No persze a kint-bent között nem lehet nagy ellentét, mert az visszaüt. De az ügyes „sírás” a dolgok feketébbre festése például jöhet jól. Különösen ha támogatás, pályázati siker követi. Ha viszont ezzel nem tudnak élni –mint például Pécsen- akkor kint is bent is nagy bukta jön.
A visszasorolódásra közelebb is akad példa. Fót korábban –többek között a filmgyár miatt is- jó hírű volt. Aztán következett a Robin Hood-kópialopás. Most pedig alighanem további helyezésvesztést hoz majd az önkormányzati (bel)háborúskodás, illetve az ennek kapcsán tovább romló külső megítélés.
Mindez pénzt érhet –hozhat, vagy vihet- egy-egy város számára. Ha ugyanis például egy befektetőnek választania kell aligha lehet kérdéses: inkább a jó hírű Veresegyházára, vagy az ugyancsak az első 10-be került Pomázra települ. Esetleg a közepes városok kategóriájában 6-ik Gödöllőre. Nem okvetlenül azért mert ezeknek jobb a híre, de –ha már választani lehet- ez is számít. Mint ahogy a további következményekkel is számolni lehet: kiesett iparűzési és személyi jövedelem adó, stb.
Nem egyszerű persze a figyelmet a mi városunkra irányítani. Nem vitás, hogy Szentendre, vagy Gödöllő eleve jobb helyzetben van mint Pomáz, vagy Érd. Egyszerűen mások az adottságok. Azonban ha a rosszabb adottságok mellett, illetve előzmények híján is csak az jut valakinek eszébe ami másnak… Nos, akkor az ugyanolyan „fesztivál”, vagy „napok” aligha lesz átütő (külső) siker. És ha ehhez még hozzávesszük például, hogy a viszonylag gyökértelen, illetve hatástalan Érdi Napok versenyez a szomszédos XXII. Kerület tényleg hagyományos pezsgő- és borfesztiváljával…
Befelé lehet „magyarázni” a tökéletes külső érdektelenséget, de állandóan csak arra hivatkozni, hogy „nyomják Krahácsot”, meg hogy mi így is jól éreztük magunkat, visszaüt. Az elemzők meg azt a következtetést vonják le belőle, hogy az adott településen –és nem csak e téren!- valami gond van a szakmaisággal.
A városimázzsal kapcsolatban külön szempont annak vizsgálata, hogy mi, illetve mennyi múlik a polgármesteren. Szögezzük le: sok. De nem minden. Korábban Pécs esetében Toller, Debrecen esetében most Kósa, vagy a kicsiknél a Füredi Bóka egyéniben is jól futott, illetve fut. Ugyanez már nem okvetlenül mondható el a szintén kategóriagyőztes Esztergom polgármesteréről Meggyes Tamásról, aki személyében inkább negatív színben tűnik fel a sajtóban.
Ugyancsak nem egyértelmű szempont a politikai hovatartozás kezelése. Ami jó azt elismeri a nem fideszbarát sajtó is, sőt ez még javítja is Debrecen, Esztergom, Balatonfüred –mindegyik jobboldali város-, illetve első emberük imázsát. De az is számít persze –és pártállástól függetlenül- ki mennyire rátermett akár a kommunikációra is, illetve mióta polgármester. Nos, a Pest megyei helyezettek Gödöllő, Veresegyház, vagy Pilisvörösvár e téren is kedvező színben tűnik fel.
| < Előző |
|---|
