Közterületeink
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

 

A folyamatban lévő településközponti szabályozási folyamat egy olyan javaslatot tett le az asztalra, mely összesen 9 db, magasságát tekintve 20 és 60 méter közötti (azaz mintegy 20 emeletes) épület építését teszi lehetővé (javasolja). Ezeket a tornyokat – megépülésük esetén – gyakorlatilag egész Érdről látni fogja mindenki.

Érdemes tudni, hogy egy ilyen produkcióra a világ szerencsésebb történelmi utat bejárt tájain akkor szánja el magát egy települési vezetés, ha egyfajta jelképet, azonosításra alkalmas produktumot, landmark-ot kíván elhelyezni a város szövetébe. Nem egyszerűen egy bevásárlóközpontról, egy átminősítésről van szó: önazonosulási kísérlet a jelennek, emlékmű a jövőnek. És mivel a jelenlegi városvezetés éppen az előző vezetés által túlzott beépítést megengedő szabályozásával szemben a „virágzó kertváros” víziójával építi lokálpatrióta tudatunkat, hát bizony kérdésekkel telik meg a szakmai érdeklődő elméje. Mert előzetes tervekről, társadalmi vitáról nem hallott, de a várható hatások kezeléséről sem. Azt sejthetjük hát, hogy a háttérben már megint egyszerű spekuláció áll. (Lásd keretes írásunkat lent)

 

erditornyok 02

 

 

A középmagas- és magasházak szabályozása a tűzoltás egykori technikájára vezethető vissza, azaz „a tűzoltólétra és a kosár kinyúlásának” magasságát mutatja. Szakmai egyetértés mutatkozik abban, hogy ezek a definíciók és ez a megközelítés idejétmúlt és sajnálatosan nem képvisel építészeti gondolatot, elemet. De egyelőre ez áll a jogszabályban (azaz 30 m-t meghaladó építmény), s ezért mondhatjuk: a magasházak a legmagasabb kategória. Nevezhetik joggal tehát toronyháznak is.

Szakmai egyetértés mutatkozik abban is, hogy egy-egy épület magasságát annak építészeti értékével együtt kéne meghatározni, s természetesen a tágabb környezetével való viszonyát is vizsgálni szükséges. Ezt nem egy politikai csoportnak, hanem a helyi társadalom bevonásával a szakmának szükséges megtenni. Ennek elmaradása nem csupán az immár kétévtizedes demokráciánk egyik lokális kudarca, hanem egy jó évszázadra szóló városképi, területfunkcionalitási és környezeti katasztrófára szóló meghívó is egyben.

erditornyok 01

Talán kitűnik e pár sorból is, de fontosnak tartom leszögezni: e sorok írója nem ellenzi a magasházakat. Magam részéről el tudom fogadni a tényt, de csak kellő alapossággal, megfelelő előkészítés és a feltételek megteremtése után, s csakis akkor, ha városunk polgárai megértik azt és el is fogadják. Ez utóbbi a szlömösödés és lepukkanás elleni egyetlen módszer. Hogy megértsük e lassan évszázados vitát, érdemes pár szót írni a múltról.

 

toronyhazak alsofelso muzeum 2
 
toronyhazak budaiut 2
 
toronyhazak ercsiut 2
1. Földrajzi Múzeum és Múzeumkert - 2. Aluljáró, Ritmus parkolója - 3. StopShop
4. Marianum - 5. Alsó utca (Művház, Polgárok Háza, Polgármesteri Hivatal)
6. Felső utca - 7. Ercsi út - 8. Az újonnan kialakítandó Pelikán sétány
9. Koós Károly Középiskola

A. A rendőrségenk egyszer már felajánlott (köz)terület és a vízművek, rendőrség területe
B. Az egykori központi gyógyszertár területe
C. Az Érd Alsó vasútállomás melletti üzletsor területe
 

Történeti áttekintés

A XX. század első felében a hazai építészek már számos tervvel álltak elő, melyek a tengerentúli felhőkarcoló-építési hullámot hivatottak itthon meglovagolni. A gazdasági válság és a háborúk ezeket a törekvéseket azonban elmosták. A tettek mezejére végül – fittyet hányva a gazdasági realitásokkal, a szükségszerűség hiányával, illetve a művészeti értékek gyakorlatilag teljes nélkülözésével – a szocialista építőipar lépett.

Érdi vonatkozásban is érdemes emlékezni arra az 1953 novemberében Budapesten megrendezett ankétra, ahol a felhőkarcolókról szóló vitát Granasztói Pál öncélúnak nevezte mindaddig, amíg ezen épületek funkcióját nem tisztázzák. Málnai László szembeszállt Granasztóival: „Azt hiszem, a magasépületek tervezésére nem öncélból törekszünk, nem csak azért, hogy magas épületek legyenek, hanem azért, hogy valamiképpen meglazítsuk azt az unalmat, azt a sivárságot, amelyet az építési szabályrendeletek 1914 óta a kötelező beépítési magasságokkal és tervekkel a városra erőltettek.” Perényi Imre magasházpárti volt, véleményét a szovjet városépítés példájával támasztotta alá: „Egyes felszólalókkal ellentétben szükségesnek tartom a jelenleg eléggé egyhangú pesti rész várossziluettjének áttervezését, egyes városépítészetileg jelentős pontok kihangsúlyozását. Ezt a feladatot a szovjet városépítési példák nyomán magasházak megfelelő elhelyezésével oldhatjuk meg.” Ez a vita a mai napig körülbelül ezen a síkon mozog, azzal a különbséggel, hogy ma már nem a szocialista világrend elsőbbségét, hanem a tőke mindenhatóságának kiszolgálását tartják mozgatórugónak.

Az 1960-as évek második felében a „viták” ellenére beindult a szocialista nagyipar bizonyító erejű gépezete, s elkezdtek magasházakat lepotyogtatni ide-oda: 12 emeletes Hungarotex-székház a Kossuth Lajos utca – Szép utca sarkán, 15 az Alagút utca – Attila út sarkán, az akkoriban építési bravúrnak számító Budapest Szálló és a Budakeszi út zöldövezeti lakóházai, s ezután a vidéket is elérte a telepítés láza a 84 méteres a pécsi magasházzal, a 72 méteres szolnoki toronyházzal, a 70 méteres gyöngyösi toronyházzal, a 63 méteres miskolci toronyházzal, a 63 méteres veszprémi toronyházzal és a 60 méteres debreceni toronyházzal. Ez volt a „szocialista életigenlés”, a „műszaki haladás” a „minden korábbi” meghaladásának jegyében fogant, a kicsit provinciális, kelet-európai megfogalmazása.

A megyei tervező és kivitelező vállalatok presztízskérdésként kezelték a kérdést. Toronyházat a vidéknek, kerül, amibe kerül! Holott ezt nem indokolta sem a helyhiány, sem a magas telekárak, de még az építészeti hangsúlyok elhelyezése sem. Ma is állnak ezek az „emlékművek”, s hirdetik egy korszak környezettől, valós igényektől elszakadó elképzeléseit.

A lakóházakat követték a pesti középületek: a SOTE (89 m) a Nagyvárad térnél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (73 m) az Árpád hídnál, a Schönherz-kollégium (67 m) a Petőfi hídnál, a Fővárosi Vízművek székháza (61 m) a Váci úton.

A „rendszerváltást” jól jelképezi, hogy a 90-es évektől a szakmai vitákat újabb nézőpont, a befektetői érdek támasztotta fel. Az ingatlan-„fejlesztők” a maximális megtérülést hajhászva olyan építményeket igényével léptek előtérbe, melyek már puszta létükkel is felhívják magukra a figyelmet. A fővárosi szabályozás végül 2002-ben 55 méterben húzta meg a felső határt. Ezen a határon lendülne túl az érdi szabályozás a maga 60 méterével. Az igazsághoz hozzá tartozik ugyanakkor az is, hogy a fővárosban a Hungária körgyűrűn kívüli egyes területeken is 60–65 méterre engednék növelni a magasságot.

Kérdés, hogy Érdnek, ennek a „virágzó kertvárosnak” valóban szüksége van-e magasházakra, s ha van, akkor milyenekre?

Varga Illés Levente, építész

 


Keretes
A terv természetesen még nem konkrét épületekről szól. Nem szabad összetéveszteni a fejlesztési és az építési engedélyezési terveket. Az építésig még sok minden történhet, s változhat az elképzelés is, a szabályozás is. De ha most a szabályozás lehetőséget ad toronyházakra, akkor az jogot, (piacosítva: pénzt) jelent. S ha később mégis úgy gondolja a város vezetése, hogy mondjuk a 9 db magasházzal járó, megtöbbszöröződő gépjárműforgalmat az egyébként is rossz körforgalomban nem kívánja látni, s ezt megakadályozandó visszaminősíti kisebb intenzitású területté, akkor bizony fizethetjük az adónkból a kártalanítást. Magyarán egy adott szituációban azzal is lehet pénzt keresni, hogy nem épít semmit az ingatlan tulajdonosa. Egy szabályozásnak sajnos gyakran nem az az alapja, ami az építési törvényben is foglaltatik (nevezetesen: a helyi társadalom igényeit veszik alapul), hanem nemes egyszerűséggel csak a spekuláció.

 


 

Megjegyzés

Jelen cikk előbb az erdlako.hu oldalain jelent meg, majd az Érdi Civil Hírmondó is lehozta. Később az Ingatlan Magazin keresett meg a témában, melyből a Felhőkarcolók városa lesz Érd: milliárdokból épül újjá a város cikk született. Ezt pár napra felkapta a szaksajtó, s mindenféle zöldséget összehordtak a témában, keverve pályázatokat szabályozási munkával, befektetéseket városi igényekkel. Hiába, no, Érd mindig hálás téma, annyi minden abszurd történik e városban egy időben, hogy a felületes szemlélő könnyen keveri a dolgokat. Még egy blog is született Érden épül a magyar Manhattan? Azért a tervben szereplő "felhőkarcolók" elég szelídek címmel.

A téma kapcsán megvádoltak azzal, hogy a terv nem is így szól, én találtam ki az egészet. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a közvélemény már egy másik tervfázisban kapcsolódott be a történések folyamába. Valószínűleg nem véletlen, hogy a kezdeti érdektelenségben még 9 magasépület szerepelt a tervekben, s ez az érdeklődések, nyilvánosságra kerülés nyomán (?) 2-re apadt. A 9 tornyot tartalmazó elképzelés azonban letölthető (volt) Érd MJV honlapjáról, illetve a témában tartott építészfórumon is láthattuk.

Meg kell továbbá jegyezni, hogy a jelen cikk illusztrációit és a 3D-s PDF modellt is én készítettem. Igaz ugyan, hogy ezt többen átvették, de ez nem a város, nem a tervezők műve. Azért készítettem őket, hogy a laikusok is lássák, miről is van itt szó. A modell alapja ez a tervlap volt (ezt a tervezők készítették, az egyeztetési dokumentáció része volt):

szabterv vkp 0901

Tehát a 3D-s képeket a terv valóban nem tartalmazta (nem is tartalmazhatta), csupán annak szabályozási hátterét, azaz szövegesen, illetve 2D-s rajzokban.

 

kapcsolódó: