Én azt gondolom ezzel az október 2-vel kapcsolatban, illetve azzal, amit a bal-, illetve a jobb oldal köré rakott, hogy elértük a legmélyét. Undorító, szitkozódó, demagóg, acsarkodó (ja és pitiáner, irigy) nemzet lettünk. Sajnálom, kár értünk.

Ja, és nem vagyok álszent. Én sem akarom, hogy bárki is ideköltözzön, én sem megyek máshová a problémáimmal.

Biztos rasszista, meg fasiszta is vagyok, meg rosszabb napjaimon antiszemita is, de nem akarok arab szomszédot, és csadoros kolléganőt. De ez a népszavazás már rég nem erről szól, hanem rólunk. Arról hogy hogyan viseljük el egymást, hogyan tudjuk tolerálni a másságot. A saját magunk másságát. Azt hogy nem vagyunk egyformák, és a véleményünk se azonos. Azt hiszem, mi már leginkább saját magunkat nem tudjuk elviselni. Ez pedig baj. Nem az arabot, nem a zsidót, nem a buzit. Saját magunkat nem bírjuk, és erre keresünk mindig egy bűnbakot.

Úgyhogy azoktól eltérően, akik a távolmaradásra buzdítanak, én azt mondom mindenkinek, aki esetleg tanácsot kér tőlem: - Ha akarsz menj el szavazni, ha nem akarsz ne menj. Írj igent, ha úgy gondolod és nemet, ha úgy. Ha neked tetszik, rajzolj fütyit a szavazólapra, nekem mindegy, a te döntésed, a Te életed.

Csak ne mocskolódjunk, és ne köpködjük egymást, mert ebben a versenyben csak vesztesek lehetünk, vagyunk...

 

----------

Sorozatunkban azt a kérdést járjuk körbe, hogy a 2016. október 2-ára kiírt bevándorlós népszavazásra miként szavaznak az Érdlakók. Ez a sorozatindító poszt. Az egyes vélemények név nélkül jelennek meg pár naponként egy újabbal bővítve. Mind elolvasható a keresőszóval (hashtag) itt: népszavazás 2016. Ha a véleményhez hozzászólna, akkor azt az adott poszt alatt megteheti, ha új posztot küldene, akkor facebook oldalunkon üzeneteként elküldheti.

----------