Sok téves információ kering arról, hogyan lehet és kell statisztikát számolni, közzétenni, értelmezni. Meg persze vannak olyan esetek is, amikor simán utolérhető, hogy egy adatsort maniulatív jelleggel állítottak össze, tettek közzé, vagy értelmeztek.

Szárazon: A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.

Néha az az érzése az embernek, hogy illik kétségbeesni az ingázók számától. Kétségtelenül szerencsés, ha az ember lakhelye és munkahelye ugyanazon városrészben, kerületben, településen van, vagy legalább is pár kilométernél többet nem kell utazni a kettő között. Ennek sajnos ellent mond a kertvárosi lét igénye és az ipari területek és belvárosok élhetetlensége: nem lehet egy terület egyszerre zöld, ligetes, családi házas, de sok munkahelyet adó, termelő, szolgáltató hely is. Nincs új a nap alatt, az urbanisztikai folyamatok már évszázados tapasztalatokat adnak. De mit mondanak a statisztikák? Érd helyzete valóban kirívó, egyedi? Különleges, helyi intézkedési tervet igényel, vagy regionális, országos jelenséggel állunk szemben, aminek megoldása is országois szinten ven?

Avagy hogyan boldogulj Érden, ha fiatal családos vagy?
A városvezetés mellet döngetve áll ki a „családvédelmi akcióterv” mellett. De miről beszélnek tetteik?

l

Két grafikont mutatok - egyelőre lényegi kommentár nélkül. Érdekelt, hogy mire és mennyi pénz jön az érdi fejlesztésekre. Kifejezetten az érdekelt, hogy a különböző ciklusokban hogy érkezik az uniós pénz, s mire költjük. Az érdi városi honlap soványka adattartalommal bír, sok projekt egyáltalán nem található meg rajta, de az egyes fentlévő projektek is már rossz hivatkozásokkal, nem elérhető külső honlapokra mutató linkekkel állják útját az érdeklődők kíváncsiságának. Ezért a https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso oldal segítségével magam állítottam fel egy adatbázist. Közben néztem a https://terkep.fair.gov.hu oldalt is, illetve a Modern Városok Program és az Érdi Csatornázás adatait is feldolgoztam.

Az elmúlt években sokat olvashattunk, hallhattunk panaszokat arra, hogy nincs elég parkolóhely Érd belvárosában. Persze, mindenhol panaszkodnak, de Érd helyzete azért kicsit speciális. Egy megyei jogú városról beszélünk, ahol 65% az ingázók aránya, s a főváros szempontjából elővárosinak számító vasútvonal forgalmas állomása, s annak P+R parkolója egyben a város központja is. Nincs még egy ilyen város az országban. Érdemes lenne kitalálni, hogy mit kezdjünk vele.