A városhatáron túl
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

Interjú Kaltenbach Jenő jogtudós egyetemi oktatóval, volt országgyűlési kisebbségi jogi biztossal, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító tagjával.

Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 májusában.

 

 

 

 

A Fidesz-KDNP politikusai szerint, ha az Európai Uniós választáson nem a bevándorlást ellenző pártok győznek, akkor a migránsok elárasztják Európát, népességcsere lesz. Az ellenzéki pártok viszont leegyszerűsítve a társadalmi problémák kezelését, a korrupció elleni küzdelmet, az erős és egységes Európa megőrzését hirdetik. Mi az uniós választás valódi tétje?

Orbán Viktor és a kormánypárti politikusok minden eszközzel el akarják hitetni a magyarokkal, hogy az Európai Uniós választás a migrációról szól, ez azért is álságos, mert a migráció kezelése, megállítása együttműködést igényel. Minden értelmesen gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy ez hazug propaganda, hiszen az Orbán kormány egyedül semmit nem tehet. A nagyarányú bevándorlás elsősorban azért csökkent, mert az Európai Unió Törökországgal kötött egyezménye után, az európai helyzetet is veszélyeztető tömeges migráció elapadt.

Magyarország a közelmúltban megakadályozta az Unió és Afrika közötti egyezmény megkötését, ami a migrációs nyomást is csökkentette volna.

Ebből is látszik, hogy a miniszterelnök gondosan felépített vára hazugságra épül. A májusi választás az Európát igenlő demokraták és az önző céljaikat képviselő, a zsákmányt megtartani igyekvő autokraták közötti küzdelemről szól. Ez az Európai választás tétje, nem a migráció.

A Magyar Hangban megjelent és más interjúkban, valamint írásaiban is arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unió léte az európai béke megőrzésének a záloga.

A nyugat-európai országok a világháború után, 1951-től különböző szövetségeket alkottak, majd 1993-ban 12 ország részvételével létrejött az Európai Unió, amelyhez 2004 után csatlakozhattak a volt szocialista országok. A szövetkezés a gazdasági előnyök mellett azért jött létre, hogy a 20. század szörnyűségei ne ismétlődhessenek meg, ennek biztosítéka egy közös európai értékrend betartása. Az együttműködés eredménye az ötvenes évekhez képest növekvő európai jólét, és az európai béke megtartása.

Ha megfordítjuk a kérdést előfordulhat, hogy az Unió meggyengül és ez esetleg háborúhoz vezet?

Ez sajnos reális veszély. Az Orbánhoz hasonló gondolkodású politikusoknak az Európai Unió meggyengítése a célja, hogy kontroll nélkül gyakorolhassák a hatalmukat, a harácsoló vágyaikat. A populizmus, az együttműködésre képtelen nacionalizmus háborúhoz vezethet, erre történelmi bizonyítékot nyújtott a 20. század. Az Unió nem tökéletes, de nincs alternatívája, nélküle egész Európa a globális verseny vesztese lenne. Nem túlzás azt állítani, hogy az Európa parlamenti választás a fejlődő, békés Európáról, vagy az egymással veszekedő kis államokról, végső soron a háború veszélyéről dönt.

Többszöri figyelmeztetés után az Európai Néppárt március közepén felfüggesztette a Fidesz tagságát, vagyis a kormánypártnak nem lesz beleszólása a Néppárt jövőjének az alakításába a vizsgálat végéig. Érdekes módon a kormányhoz közelálló sajtó és maga a miniszterelnök is sikerként könyvelte el a történteket, mondván, hogy ezt ők maguk kérték. Ez mennyiben változtat a választási esélyeken, hiszen nem csökkent a Fidesz népszerűsége, sőt mintha még erősödött volna a támogatottsága?

A jelek szerint a kormány propagandája igen hatásos Magyarországon, hiszen az elmúlt tíz évet Orbán arra használta, hogy kezében tartsa szinte az egész magyar médiát, és minden más információs csatornát elzárjon az emberek elől, ezzel manipulálja az embereket. Ez a félrevezető hadművelet, a göbbelsi minta sajnos sikeres Magyarországon. Orbán egész Európában nevetség és gúny tárgya, lassan senki sem áll szóba vele, kivéve az elvbarátait, de azok pártjai Európában a Fideszen kívül, sehol sincsenek kormányon.

Hogyan látja a választási esélyeket? Elég valószínű, hogy a Fidesz elviszi a mandátumok több mint felét. Ami az ellenzéket illeti, Ön régóta az összefogás fontosságát hangsúlyozza, de mintha ez a hajó már elment volna.

Lehangoló, hogy az ellenzéki pártok és mozgalmak most sem voltak képesek arra, hogy ne a maguk kicsinyes szempontjait helyezzék előtérbe, pedig a felmérések szerint egységes alternatívával legalább közel egyenlő számú mandátumot lehetne elérni. Orbán uralkodásának egyik biztosítéka az ellenzék képtelensége arra, hogy az ország érdekeinek megfelelően cselekedjen.

A választások után milyen változásokra, reformokra lenne szükség az Unióban a hatékonyabb működés érdekében?

Az Európai Unió a jövőben nem lehet életképes jelentős változások nélkül, mert a saját értékeinek betartatására most nincs eszköze. Közös értékrendet képviselő országok szövetsége volt az elképzelt cél, de ez nem minden később csatlakozott országra érvényes. Az Uniónak olyan mechanizmusokat kell bevezetni, ami megakadályozza, hogy például Magyarország és Lengyelország megvétózza a közös döntéseket. A felmérések azt mutatják, hogy valószínű megerősödnek a nacionalisták és az Orbán-féle populisták, de a választás után sem fognak jelentékeny szerepet játszani. A mérsékelt konzervatívok, a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek fogják meghatározni Európa sorsát a jövőben is.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország azzal az elképzeléssel, amit a kormány képvisel, ebből a folyamatból ki fog maradni.

Ez így van, Magyarország a perifériára kerül, vagy már most is ott van, Orbán Viktort nem tekintik tényezőnek Európában, ez tovább rontja a helyzetünket, és ennek mi mindnyájan isszuk meg a levét.